Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941

Azokban a falvakban, városokban ahol lengyel táborok voltak a helyi lakosság többnyire tisztában volt a lengyelek szökéseinek céljával: ,JvIindenki tudja, hogy kik vagyunk, honnan és hová megyünk, de erről nem szabad hangosan beszélni."

103 A szökésben résztvevólc is jól tudták, hogy a lakosság és különböző „pártfogók" támogatása nélkül nem érték volna el, nem léphették volna át a magyar-jugoszláv határt. Az egyik szemtanú - Szabó József - szerint a „lengyelek bármerre mentek, céljuk elérésében a magyar falvak lakossága a legnagyobb készséggel segítette, irányította őket."

m A források és a visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a 32 ezer magyarországi lengyel menekült francia, angol területekre való kivonását különböző osztályhelyzetű és pártállású emberek: grófok,

105 földbirtokosok, szellemi foglalkozásúak, ellenzéki politikusok, képviselők, tábornokok és katonatisztek; munkások és parasztok, kis beosztású hivatalnokok, de leggyakrabban az egyszerű, névtelen emberek ezrei segítették.

106 103 Adam Majewski, Wojenne opowiesci porucznika. Szemraja Lublin, 1975. 33. p. A határmenti városkában a lengyelek mezőgazdasági szezonmunkásoknak tüntették fel magukat. Vö.: Molnár István, Lengyelek Magyarországon In. Jelenkor 1977/4. 383-384. p. 104 Szabó József, Emlékezés a büki lengyel táborra. Visszaemlékezés, 1977. (Lagzi István gyűjtése.) 105 Vö.: Kapronczay Károly, A magyar arisztokrácia és a lengyel menekültügy. In. Magyarok és lengyelek. Menekültügy 1939-1945. Budapest, 1991. 143-146. p. 106 Az avakuáció szervezéséről, végrehajtásáról országos vonatkozásban lásd: István Lagzi, Droga zolnierza polskiego przez wegierska granice w latach 1939-1941. Poznan, 1987.