Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941

A források szerint Csarodán özvegy Darvas Béláné földbirtokosnő is tevékenyen segítette a szökni akaró lengyeleket. „1939. november 3-án özv. Darvasnétól SzmiszekSztaniszláv kapitány, Stepanszki Károly [Karol] és Dtradoszky Milán [Michal] hadnagyok gépkocsin megszöktek. Szmiszek Sztaniszláv kapitány azóta Párizsból írt levelet a táborba. A csarodai táborból való kiszökést budapesti irányítással a táborba elhelyezett tisztek végzik. Felszólítják az altiszteket, hogy polgári ruhában Jugoszlávián keresztül Franciaországba szökjenek."

16 II. Evakuáció a nyugat-magyarországi táborokból A nyugat-magyarországi lengyel katonai táborokból megszervezett csoportos szökéseket a magyar hatóságok is, a megszállt Ausztriához való közelséggel magyarázták. Nagycenk alig 2, Bük 17, Fertőszentmiklós 30, Sárvár 33 km. távolságra volt a „német" határhoz. Érthető, hogy az internált katonák nagy része szívesen elhagyta a németekhez közeli táborokat. Az előbbiekből adódóan a táboron belül az evakuációra való felkészítés is gyorsabb és eredményesebb volt, mint számos más - kedvezőbb helyzetű - táborban.

77 A csendőrnyomozó parancsnokság megfigyelési jelentése szerint a büki táborban, de máshol is, a lengyel altiszteket és tiszteket utasították, hogy szerezzenek be polgári ruhás fényképeket. Az viszont már téves információ volt, hogy a fényképeket egyik - ismeretlen nevű - lengyel tiszt rendszeresen összegyűjtötte és a BudapestPárizs között futárszolgálatot teljesítő lengyel tisztek által, a francia külügyminisztériumbajuttatta. Párizsban lengyel vagy francia útleveleket állítottak ki a szökni szándékozók részére, majd a kész útleveleket lengyel diplomáciai futárpostával Budapestre juttatták, ahol az angol, francia (jugoszláv, kanadai, svéd stb.) követségeken megadták a szükséges vízumokat.

78 a) A sárvári táborból végrehajtott szökések A sárvári lengyel katonai internáló táborból szervezett szökésekről a szombathelyi III. hadtestparancsnokság összefoglaló nyomozási jelentésében találhatunk adatokat.

79 1939. december 11-én a sárvári táborból Mikolaj Karach törzsőrmester és Jan Jawroski (Jaworski?) tizedes polgári ruhában - engedély nélkül - Budapestre akart utazni. A vasútállomáson igazoltatták őket, majd a csendőrök visszakísérték a „szökevényeket" a táborba. A táborparancsnokságon a kihallgatáskor azt állították, hogy a polgári ruhát megtakarított zsoldjukból, a sárvári hetivásáron egy ismeretlen kereske76 HL H. M. 1940-21-21-3553-4168. 77 Lagzi István, Adatok a Sopron környéki lengyel katonai menekültek élet- és munkaviszonyainak alakulásához a második világháború idején In. Soproni Szemle. 1974/2. 134-152. p. 78 HL H. M. 1940-21-21-3553-4568. 79 Lásd még: Szombath Ferenc, Adatok a sárvári lengyel tábor történetéhez. In. Vasi Szemle 1971/1. (továbbiakban: Szombath) 128-129. p.