Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941
lebonyolítását, a megszököttek útját, úti célját. ,Jví'egállapítottam, - írta jelentésében hogy a lengyel internáltak szökését a budapesti lengyel konzulátus intézi, vagyis előkészíti és megszervezi- A táborokból megszököttek onnan kapnak idejében pénzt, polg. [ári] ruha beszerzésére, ezzel szöknek Budapestig, ahol megfelelő útlevél és egyéb írásokat, okmányokat kapnak a Jugoszlávián keresztül Franciaországba szökéshez. A szökés útiránya Budapest, Nagykanizsa, Kotor. Itt megszervezett és fizetett szöktetők várják a szökevényeket s a határon átkísérve az ott várakozó jugoszláv átvevőnek átadják, akik a dalmát partokon lévő kikötőbe továbbítják a szökevényeket. Ezt az onnan érkező levelekből és képeslapokból, valamint értesítésekből állapítottam meg. Franciaországból kb. 10-12 nap alatt kapnak az itteni internáltak értesítést a szökevény szerencsés megérkezéséről. A szökés megszervezettségére vall az a tény, hogy a szökevények a szökés keresztülvitelének időpontját 8-10 nappal előbb kapják kézhez, oly ártatlannak látszó értesítés formájában, miszerint személyi ügyben, saját érekében jelentkezzék a konzulátuson ekkor és ekkor. Ebből az értesítésből az illető már tudja, hogy a megadott időpontban a táborból távoznia kell. A többi internáltak ezt számon is tartják... mint legszentebb hazafiúi kötelességet. A tiszti szökések kivétel nélkül Franciaországba történnek. Lengyelországba ti. [tiszt - L. I.] nem szökik, mert az onnan érkező hírek szerint a német katonai hatóságok az összes tart. ti-eket németországi gyűjtőtáborokba internálják. Nagyon úgy áll a dolog ti. [tiszt - L. I.] jelöltek és az altisztek szökési százalékában. Bár ezek közül [kevesen - L. I.] térnek vissza Lengyelországba. A legénységi szökések már inkább Lengyelország felé történnek Szlovákián keresztül. Itt, a táborok községeiben vannak fizetett szöktetők, akik a szlovák részen lévő átvevőkkel állnak összeköttetésben. Tudomásomra jutott, hogy itt Ipolyhidvégen egy asszony ...kíséri a szökevényeket egy Födémes (nevű) községben lakó gazdához, aki a határig kíséri őket, ott átadja a szlovák szöktetőknek. Ezek kinyomozására a csendőrséget értesítettük." 5 * A jelentés szerint a Lengyelország felé történő szökések egy része (!) egyéni elhatározáson alapult, többségükben a konzulátus tudta nélkül történtek. Korossy hadnagy tudomására jutott az is, hogy amennyiben a konzulátus arról értesíti a menekülteket, hogy „személyi ügyekben" nem fogad, ez azt jelenti, hogy dacára a kitűzött szökési időpontnak, a tábort elhagyni nem szabad. Amint olyan értelmű értesítés érkezik, hogy a Konzulátus fogad, akkor megindul a szökés. A bizalmas információk szerint a szökni készülő katonai személyek a tábort egyenruhában hagyják el - az engedélyezett séta, vagy kimenő alkalmából - majd ismerősöknél, illetve az erdőben átöltöznek s vonattal, gépkocsival Budapestre utaznak. Az ipolyhidvégi táborparancsnoknak az volt a határozott véleménye, hogy a szökések meggátlására csak egy lehetőség van: meg kell szüntetni a budapesti „központi lengyelszöktető szervezet" működését. 59 58 HL H. M. 1940-21-21-3554-13512. Az ipolyhidvégi lengyel tiszti gyűjtőtábor parancsnokság (Korossy Lajos hadnagy, táborparancsnok) jelentése az 5. honvéd Határvadász Zászlóalj Parancsnokságnak. 1941. febr. 28. 59 Uo.
