Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941
katona köpenyt találtak. Miodonski esperesről ekkor derült ki (!), hogy egy ideig Dembinski tábornok irodájában mint különleges megbízott teljesített szolgálatot. A szöktetésekben való részvételére a lakásában - 1940 tavaszán - tartott házkutatás során derült csak fény. 50 A szökések előkészítésére és végrehajtására gyakran - és eredményesen - a kimenőket, orvosi kezelésen való részvételt s hasonló eseteket használták fel. A „. ..csízi táborban internált Kuczynski Józef szds. [százados] lengyel internált f. évi III./31-én ravasz fondorlattal, foghúzás céljából a közel fekvő Rimaszécs községbe kért eltávozást" ahonnan megszökött. 51 1940 közepén (július 3-án) a VII. hadtest és a 7. csendőrkerület nyomozói lengyel internáltakat szöktető hálózat működésére derítettek fényt. A nyomozás és a „B" (beépített, bizalmi) egyének információiból kiderült, hogy a Csíz és Bánréve községben működő kereskedők „...a szökni szándékozó (lengyel) internáltak részére polgári ruházatokat beszerezve segítették elő a lengyel internáltak szökését. A gk. (gépkocsi) fuvarozók pedig a szökésben lévő lengyel katonai internáltakat szállították Budapestre, a lengyel követségre. A Váci utca 4.(7) szám alá. De volt rá eset, hogy a szökésben álló lengyel internáltakat a Mátyás tér 5. szám alá vitték. Voltak akik a Duna utca 4. szám alatt jelentkeztek..." A nyomozás megállapította, hogy több észak-kelet-magyarországi helységben a lengyel megbízottak a magyar lakosság aktív támogatásával (részvételével) szervezték az evakuációt. „Tornaija községben Holéczi Gyula vendéglős és autófuvarozó a pelsőci, jolsvai és a csízi internált katonai egyéneket szöktető ottani lakosokkal állt összeköttetésben, kiknek közbejöttével a szökésben lévő lengyel internáltakat gk.-n (gépkocsin) Budapestre szállították." 52 A nyomozás adatai szerint a szöktetésben Dzsurnai Sándor pelsőci, Cirkesz Gyula és Fábri János jolsvai gépkocsi-fuvarozók segédkeztek, akik viszont összeköttetésben voltak Szőke János csízi panzióbérlővel (akinek panziójában lengyel tisztek voltak elszállásolva), Grosz Elemér csízi, Veisz Adolf bánrévei és Goldberger Arnold ózdi kereskedőkkel. Az említett kereskedők szállították a szökéshez szükséges civil ruhák egy jelentős részét, melyet zömmel Budapestről szereztek be. Az Ipoly menti táborokban lévő katonai személyek szintén „szöktető hálózata" segítségével tettek eleget a tábor elhagyására felszólító parancsnak. A szökés (Budapestre, illetve a magyar-jugoszláv határra való utazás) gyakorlati kivitelezését Kántor Ferenc balassagyarmati lakos (könyvügynök és bérautó-fuvarozó) Lovász István, Vitális László és Szakmári József gépkocsivezetők bevonásával vállalta. 53 A miskolci VII. hadtest vezérkari főnökének jelentése szerint az Ipoly menti táborokba 1940 januárjában Stefan Dembinski tábornok irodájából nagyobb mennyiségű pénz érkezett, amelynek zömét a szökések finanszírozására fordították. „így pl. az ipolytarnóci táborban elhelyezett egyik lengyel tiszt részére ... január 8-án a tábor50 HL H. M. 1940-21-21-3555-18350. A m. kir. csízi katonai (lengyel) tiszti gyűjtőtábor parancsnokság jelentése a miskolci VII. hadtestparancsnokság I. L. (lengyel) alosztálynak. (Másolat.) 1940. márc. 25. 51 HL H. M. 1940-21-21-3555-21410. Lásd még: HL H. M. 1940-21-21-3554-7103 (321. sz. lk.-1940). A m. kir. sajtószárnyai katonai (lengyel) gyűjtőtábor parancsnokság jelentése a H.M. 21. osztálynak. 1940. febr. 10. 52 HL H. M. 1940-21-21-3555-19583. 53 HL H. M. 1940-21-21-3555-19583. Nagy Gyula altábornagy jelentése a H.M. 21. osztályának. 1940. júl. 3.