Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941

A székesfehérvári II. had testparancsnokság a H.M. 21. osztályának írott jelentésében beszámolt arról, hogy az egyik legszigorúbban őrzött lengyel katonai internálótábor ból, Komáromból is folyamatos szökések voltak. A komáromi táborparancsnok szerint 1940 „...január hó 17-ig a Monostor-erődben internált 10. lengyel páncélos dandár személyzete közül kisebb csoportokban 136 fő megszökött. [...] Feltűnő, hogy a tömeges szökések mindig Dembinski tábornok megjelenése után(!) élednek fel."

16 A szökések kivizsgálásakor Tadeusz Gajda tábori lelkész addigi tevékenysége is új megvilágításba került. „Tény az is, hogy egyházi ténykedései napján, vagy közvetlenül utána a szökések ismételten észlelhetők. Ha egész héten nincs is a táborból szökés, a városban tartott istentiszteletek után mindig vannak szökések."

11 A komáromi táborparancsnokság a szökések megismétlődései miatt több esetben - jogkörét túllépve - durva és megengedhetetlen lépésekre szánta el magát. Rendszeresen elnézte azt, hogy egyes katonák és tisztek a lengyel katonai személyekkel szemben udvariatlan, durva magatartást tanúsítsanak. A körülmények kedvezőtlen alakulása miatt Stefan Dembinski tábornok szerint 1939. december 20-án Wronkowski őrvezetőt, Tyniex és Kania ulánusokat katonai fenyítésben és 25 botütésben részesítették, mert a hivatalosan engedélyezett kimenőről civil ruhaneművel tértek vissza a Monostor-erődben berendezett táborba. Ugyanaznap este a táborőrség letartóztatta Kozlowski főhadnagyot, Wróbel és Piliewicz hadnagyokat, akik ugyancsak civil ruhát csempésztek a Monostor-erődbe.

18 Martinkó ezredes, a táborparancsnok rágalomnak minősítette Dembinski tábornoknak a H.M. 21. osztályára eljuttatott - a komáromi állapotokat feltáró - jelentését. Annyit azonban elismert, hogy három ulánust és három tisztet polgári ruha táborba csempészése miatt letartóztattak. Martinkó ezredes határozottan azt állította, hogy „...Wróbel és Piliewicz hadnagyok egy megszökött (!) századostól civilruhaneműt vettek át, hogy ezeket a [Komáromi - L. I.] belsővárból a Monostor-erődbe csempésszék, hogy onnan hat altisztet szöktessenek meg. Ez tény! Az illetőket természetesen tetten érték és letartóztatták."

19 A komáromi katonai táborparancsnokság jelentése a szökéseket ismét s ezúttal is Dembinski tábornok személyével hozta összefüggésbe. Meglepő, hogy a H.M. 21. osztály vezetője Baló ezredes, de az I. főcsoportfőnök, - a jobboldali eszmékkel egyre jobban megbarátkozó - Barabás altábornagy sem adott hitelt (!) a jelentésben foglaltaknak. Barabás Emil altábornagy 1940. január 29-én a székesfehérvári II. hadtestparancsnokság útján értesítette a komáromi táborparancsnokságot, hogy a január 22-i jelentésben foglaltakkal kapcsolatban újabb tényekre (!) épülő jelentést terjesszenek fel a H.M. 21. osztályához. Dembinski tábornok személyével kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy a tábornok a december közepén Komáromban előfordult sorozatos (!) bántalmazások miatt látogatta meg a tábort. Célja az volt, hogy a lengyel „... legénységet nyugalomra és fegyelmezettségre intse, részben pedig, hogy az állomásparancsnokságnál eny16 HL H. M. 1940-21-21-3553-4176 (1365/ko.vo.-1940 sz. jelentés.) 17 HL H. M. 1940-21-21-3977-402694. A m. kir komáromi (lengyel) internáló táborparancsnokság jelentése a H.M. 21. osztályának Tadeusz Gajda lengyel tábori lelkész tevékenységéről. 18 HL H .M. 1940-21-21-3553-2808. Stefan Dembinski brigádtábornok jelentése a H. M. 21. osztálynak. 1940. jan. 13. 19 Uo. (50/1940 kt.) A m. kir. komáromi katonai (lengyel) internáló táborparancsnokság (Martinkó ezredes) jelentése a H.M. 21. osztályának. 1940. jan. 27.