Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)

3.5. A politikához áttételesen kapcsolódó ünnepek Áttételesen kapcsolódtak a politikához a különböző cserkész- és tornaünnepélyek, a kötődést nem az ünnepek jellege, hanem az aktuálpolitika adta. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország nem tarthatott fenn az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereget. Az önkéntes hadsereg létszáma pedig nem haladhatta meg a 35 000 főt. Ezért a mindenkori magyar kormánynak olyan megoldást kellett keresnie, amellyel nem sérti a békeszerződés katonai rendelkezéseit, de ugyanakkor fejleszteni tudja az ifjúság testi erejét és állóképességét, hogy eséllyel - legvégső esetben akár katonai úton is - léphessen fel a történelmi Magyarország csorbítatlan helyreállítása érdekében. Megoldást a testnevelés új alapokra helyezésében találtak. A honvédség helyett az általános testnevelés keretében kívánták a lakosságot fizikailag felkészíteni a területi revízióra. Az 1929/30-as tanév értesítőjében a tornaünnepélyek kapcsán az alábbi előszót olvashatjuk: ,A jelen század a gyermek százada. Rajta épül fel a jobb jövő reménye, mely édes valósággá csak akkor válik, ha a ma ifjúsága, egykor erős, edzett s kitartó lélekkel küzd érte. - De vézna, satnya testben vajmi ritkán él egészséges lélek. Azért tehát, mi lehetne más a célunk leány ifjúságunk testnevelésével, minthogy vidám, derűskedélyű, de az élet nehéz küzdelmeiben s főleg édes hazánk nagy megpróbáltatásaiban erős lélekkel kitartani tudó magyar asszonyokat neveljünk? Nemzeti szempontból igazán nem lehet mindegy: vajon egészséges, életerős, vagy elpuhult, kényeskedő, satnya honleányokat nevelünk-e? Örvendjenek tehát a kedves szülők, hogy gyermekeik ilyen dicséretes eredményt mutattak fel, mert ez a siker biztosítéka annak, hogy leányaik majdan erős, egészséges fizikummal, józan, tiszta pszichével állnak sorompóba a nagy Magyarországot újraépítő szent kötelességek teljesítésében!"

41 A tornaünnepély keretében - amelynek a Hiszekegy és az „irredenta kép" éppoly fontos műsorszáma volt, mint bármelyik iskolai ünnepélynek - tornagyakorlatokat (mozgásos tornagyakorlatok, tornagúlák, padgyakorlatok, mozdul at képek, puskagyakorlatok stb.) mutattak be a tanulók, valamint komoly és tréfás versenyszámokban (futó- és ugró számok, kötélhúzás, bot- és zászlógyakorlatok stb.) mérték össze tudásukat és felkészültségüket. A cserkészethez kapcsolódó ünnepélyek ifjúsági jellegükből adódóan sokkal kötetlenebbek és sokrétűbbek lehettek és voltak. De a napi politikai aktualitásoktól ezek az ünnepélyek sem voltak mentesek. Ez egyrészt a keresztény-nemzeti ideológiájú és katonás szellemű - de nem militarista - cserkészmozgalom jellegéből, másrészt, a cserkészünnepélyeken elhangzott műsorszámokból (Magyar Hiszekegy, Bús magyarok imádsága, Irredenta nóta, stb.) adódott: ,,1. Hiszekegy. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Cserkész fogadalom. Végezte Németh Dezső tanár, cserkész parancsnok. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta dr. Perczel Győző főszolgabíró, a helyi cserkészbizottság elnöke. 4. Bús magyarok imádsága. Énekelte az ifjúsági énekkar. 41 Értesítő az 1929-30. iskolai évről. 15. p.