Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)

ber: küzdj és bízva bízzál."

31 Az évfordulós ünnepélyek is olyan alkalmak voltak, amikor a „megcsonkított határainkon gyújtunk örömtüzeket", amelyek „gyászunkban is boldog büszkeséggel hirdetik majd a magyar faj teremtő erejét."

32 3.3. Az első világháborúhoz kötődő ünnepek Az első világháborúhoz kötődtek azok az ünnepek, illetve megemlékezések, amelyeket a háborúban elesett hősök tiszteletére rendeztek az 1923/24-es tanévtől minden év májusában, valamint az 1930-as évek közepétől már Mindenszentekkor is. Az ország területén szinte nem akadt olyan család, amely ne vesztett volna el valakit, vagy valamit a világháborúban, a forradalmakban vagy a trianoni békét követően. Ezt használta ki a hatalom, amikor a családokat ért tragédiát összekapcsolta a nemzetet ért katasztrófával. Országszerte emlékműveket és emléktáblákat állítottak, hogy minden pillanatban emlékeztessék a családokat arra, hogy milyen csapások érték őket, az országot és a nemzetet. Továbbá, hogy miért nem nyugodhatnak bele a trianoni döntésbe, így amikor az elesett hősökre emlékeztek, akkor a magyar nemzet határainkon kívül rekedt tagjait és a történelmi Magyarország elcsatolt részeit (is) siratták. Hiszen Magyarország 1914 és 1918 között nem „csak" egy háborút veszített el - mondták, mert az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel sírba szállt a Cholnoky Jenő által, a geográfiai egység iskolapéldájaként értékelt történelmi Magyarország is, amely egy, a Kárpát-medencét ezer év óta kitöltő természetföldrajzi, gazdásági és politikai egység volt. Az iskola tanulói - tevékeny részvételük közepette - tanáraik vezetésével a községi emlékünnepen adóztak az elesettek emlékének. Rendszerint egy-egy szavalattal, olykor ünnepi beszéddel gazdagították a műsort. Mindenszentekkor „növendékeink - olykor istentisztelet után - rendes szokás szerint, megkoszorúzták a világháború elesett hőseinek emlékművét és a turbéki temetőben nyugvó hősök sírjaira virágot helyeztek."

33 Az első világháborúhoz kötődött a Limanowa-i ütközetről való megemlékezés is. 1914. december 4-én itt, a galíciai Limanowánál szorította vissza az oroszokat a Monarchia és Németország hadserege. 3.4. A rendszerhez és reprezentánsaihoz kötődő ünnepek Külön csoportot alkotnak a rendszerhez, annak létéhez, reprezentánsaihoz és prominenseihez kötődő ünnepek, illetve megemlékezések. Ennek az volt az oka, hogy a többi csoportban felsorolt ünnepek döntő többségét a Horthy-korszak előtti és utáni kurzusok ideológiájuktól függetlenül is fel tudták vállalni. Az egy más kérdés, hogy nem tartották kellően fontosnak ahhoz, hogy országos megemlékezés tárgyává tegyék egyiket, vagy másikat. Ezzel szemben, az általunk a Horthy-korszak létéhez kötött ünnepeket és megemlékezéseket, a rendszer 1944/45-ös bukása óta állami szinten egyszer sem vállalták fel, sem 31 Am. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1923. évi 129464. Ill/b. sz. rendelete Madách Imre születésének 100. évfordulója emlékére iskolai ünnepély rendezése tárgyában. HK. 1923. 24. sz. 334. p. 32 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 109488/1924. III. a. sz. rendelete a Jókai-centenárium iskolai megünneplése tárgyában. HK. 1924. 24. sz. 281. p. 33 Értesítő az 1937-38. iskolai évről. 15. p.