Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)
Szigetvári Magyar Királyi Állami „Elza" Polgári Leányiskola. A két iskola között igen szoros volt a kapcsolat. Erre utal az ünnepek és megemlékezések gyakorta közös megrendezése is. A polgári iskolába való beiratkozás előfeltétele, az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése volt. A polgári iskolákról szóló paragrafusok a fiúk számára hat évben írták elő a képzési időt. A kulturális kormányzat ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy a polgári iskola első négy osztályának elvégzése után - különbözeti vizsgákkal - bárki átléphessen a gimnázium ötödik osztályába. így a polgári iskola ötödik és hatodik osztálya érdeklődés híján egyszerűen elsorvadt. Klebelsberg, az 1927: XII. törvénycikkel a már kialakult helyzetet szentesítette, amikor a polgári iskolát négyosztályos iskolává alakította, feladatául adva, hogy a „tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolára előkészítse" 3 Ahogy Klebersberg írta: „szükségünk van a nemzet széles rétegei, nagy tömegei értelmi szintjének igen számottevő felemelésére. Ezt a célt szolgálja a polgári iskola, amely nem középiskola, hanem a kereső életbe készülő embernek nagyobb szellemi útravalót adó, egészen speciális oktatási intézmény" 4 , döntően a kisbirtokosok, kisiparosok és kiskereskedők gyermekei számára. E „kis egzisztenciák" gyermekei, akik a népiskolánál már magasabb műveltséget igényeltek, ebben az iskolatípusban olyan gyakorlati képzést kaptak, amely az életben való boldogulásuk egyik előfeltétele volt. Ugyanakkor, az ehhez vezető út során felmerülő költségek, még nem ütöttek betömhetetlen réseket a családi költségvetésen. A polgáristákból többnyire banki alkalmazottak, kis hivatalnokok, bolti eladók és gépírónők lettek. Az 1945-ös esztendő a hazai iskolarendszer történetében is új fejezetet nyitott. Létrehozták a polgári iskolát és a gimnázium első négy osztályát magába olvasztó nyolcosztályos általános iskolát. így - a személyi és tárgyi feltételek megteremtésétől függően - az általános iskolák létrejöttével párhuzamosan, a polgári iskolák 1945 és 1948 között sorra megszűntek. 5 Szigetvár polgári fiúiskolájának diákjai az 1946/47-es tanévben már, mint a Szigetvári Magyar Állami „Rezső" Általános Iskola tanulói kaptak bizonyítványt. 2. Iskolai ünnepek az 1910-es években A Horthy-korszak iskolai ünnepei és megemlékezései nem minden előzmény nélkül valók. Összehasonlítva a dualizmus kori ünnepségekkel, azt tapasztaljuk, hogy sem az ünnep rangjára emelt események köre, sem az ünneplés illetve megemlékezés módja nem változott lényegesen. Ezt alátámasztandó hozunk két példát a ' 10-es évekből. Az egyik tanév (1912/13) még a „boldog békeidők" végét, a másik (1916/17) pedig már a világháború évét mutatja be. 3 1927: XII. törvénycikk a polgári iskoláról. Magyar Törvénytár. 1927. évi törvénycikkek. Bp., 1928, 161. p. 4 Klebelsberg Kuno: A magyar polgári iskola. Nemzeti Újság, 1926. jún. 24. 5 A polgári iskolákról lásd bővebben Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Bp., 1979. Tankvk.; Mészáros István: Magyar iskolatípusok 996-1990. Bp., 1995. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (továbbiakban: OPKM).; Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Bp., 1998. Nemzeti Tankvk.
