Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Borsa Iván: A Somogyi Konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Ötödik közlemény) 1371-1380
Kéri a konventet, küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében kijelölt embereinek egyike tartson vizsgálatot, s erről szokás szerint (more solito) a királynak tegyen jelentést. Kijelölt ispáni emberek: Maroucha-i Antal fia: Dénes, Zágrábmezei (de Campo Zagrabiensi) István fia: Péter, Maroucha-i Koz (dictus) Miklós. Átírta a somogyi konvent 1380. április 23-i jelentésében. Hrvatski Drzavni Arhiv, Documenta mediaevalia varia 94. (DF 218590.) Kiadva: Smiciklas. Codex diplomaticus XVI. 81. 1 Helyesen: incolinus, inquilinus = ház nélküli zsellér, szolga. 435. 1380. április 23. (4. die VI. a. Georgii) A somogyi konvent jelenti Lajos királynak, hogy Virtus-i Miklós zágrábi ispán és Medwed-i várnagy levelére (lásda 434. sz.) Maroucha-i Koz (dictus) Miklós nevű emberével kiküldték maguk közül Imre fráter papot, akik visszatérve jelentették, hogy a küldöttük jelenlétében Zágráb megyében megtartott vizsgálat megállapította ugyanazt, ami a levélben is le volt írva, látták továbbá a szétfröccsent vért (aspersionis sanguinis) és a tetthelyen megtalálták a meggyilkolt jobbágy tarisznyáját (saculare), miközben a grécshegyi polgárok és a zágrábi káptalan között per volt függőben. Ha ezt az oklevelet előttük bemutatják, a konvent arról privilégium kiállítását ígéri. Papíron, zárópecsét nyomával. Hrvatski Drzavni Arhiv, Documenta mediaevalia varia 94. (DF 218590.) 436. 1380. május 16. (6. die 4. diei quind. Georgii) A somogyi konvent jelenti Lajos királynak, hogy Scepus-i Jakab országbíró bírói ítéletlevelére (formám sue iudiciarie sententie), amelyet a Nezde-i Besenyő (Bissenus) Mátyás és Kerezthur-i Bakó fia: Tamás közti perben hozott, a felek részére e célra kiküldött Archa-i Mihály mester országbírói jegyző királyi emberrel János fráter papot küldték ki, akik visszatérve jelentették, hogy György-nap tizenötödének negyedik napján (máj. 11.) kiszálltak Mátyás Fyad és Hasagh nevű birtokaira, közelebbről ezeknek Tamás Obaar birtoka között levő, három ekényire becsült vitás földre összehíván oda a szomszédokat és határosokat Mátyás részére az általa előzőleg határjelekkel kijelölt vitás földet iktatták. Ennek határa a Fyzegh nevű víznél kezdődik, ahol földjelet emeltek, amelytől dél felé haladva a Zamardi nevű hegyhez értek, ahová földjelet tettek; majd a szántóföldek között nyugatnak kanyarodva ismét földjelet emeltek; majd keveset efelé menve egy nagy úthoz értek, amely a mondott Obar birtokba vezet, s mellette (circa quam!) szintén földjelet tettek; átugorva az utat ezen az oldalon is és egurfa-nak mondott fa alatt földjelet készítettek; szántóföldek végén délnek kanyarodva a szántóföldek között földjelet helyeztek el, ezután ugyanabban az irányban egy forráshoz (ad caput cuiusdam putei) érve mellette földjelet emeltek; a forrástól nyugatnak fordulva egy cserjéshez (virgultum) értek, amely alatt földjelet emeltek; a cserjésben tovább menve hasonlóképpen földjelet emeltek; majd felmenve a hegy tetejére a szőlők között a fenti módon földjelet helyeztek; majd ugyanabba az irányba keveset menve tölgyfatönkök mellett földjelet készítettek; innen délre kanyarodva elég nagy távolságot menve egy
