Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

A SZERDAHELYIEK SOMOGY MEGYEI BIRTOKAI 2. rész: A Gerence-völgy középkori települései TÍMÁR PÉTER Tanulmányunk előző részében

1 a Somogy megyei Szerdahelyi család névadó birtoka, Szerdahely történetét foglaltuk össze. Itt a Szerdahelyiek Surján-völgyben feküdt birtokait vesszük számba Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Cserénfa, Szentbalázs és Sántos területén, amelyeket tartósan sohasem számítottak a kaposvári váruradalomhoz. Bár Sántos és Cserénfa környéke a zselici Szent Jakab monostoré volt, e kettőnek fontos szerepe van a Surján-völgyi topográfiában.

2 A Surján-patak jelölése 1880-ban Víz-árok,

3 mai neve körülbelül a XX. század elején terjedt el, de a XVIII. században még középkori nevét, a Gerencét használták.

4 Később a Sántos területén fennmaradt Surján, a középkori falura utaló helynév terjedt el a patak egész hosszában.

5 A Bakonyban is van Gerence-patak és Kaposvár környékén más hasonló hangzású víznevet is tudunk.

6 A Surján-patak vízhozama és sok mellékága sejtetni engedi, hogy régen malmokat hajtott, halastavakat táplált, környéke településre alkalmas volt.

7 A Gerence-völgy településeinek középkori birtoklástörténete A vizsgált terület koraközépkori történetét elemezve sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a források szűkszavúak. A zselici Szent Jakab monostor alapítólevelében

8 és 1190. évi privilégiális birtokösszeíró levelében

9 szó sem esik a monostor Zselic erdőben elterülő esetleges birtokairól. Csak következtetni tudunk a monostor és a patrónus Szerdahelyi, Kéméndi, Gyulai nemesek között 1376-1377-ben folyt per iratai alapján arra, hogy a XIV. században a zselici monostornak tetemes birtokai voltak a Gerence két oldalán.

10 1237 körül, amikor IV. Béla király Albeus mesterrel, nyitrai főesperessel összeíratta a pannonhalmi apátság birtokait és népeinek köteles szolgálatait, a Zselic erdő peremén a Győr nembeli Poth comes unokáit (nepotes) említik az apátság Szentlászló környékén elhelyezkedő birtoktömbjének szomszédosai között, ami az akkori értelmezésben nem feltétlenül közvetlen szomszédságot jelentett." 1279-ben Ecse határjárásakor dél-délnyugat felé, a mai Szentbalázs, Sántos területén a zselici Szent Jakab apátság földje volt az egyik határos, északnyugati irányban a Kapós bal partján, Lápa környékén a somogyi vár földjei terültek el, amelyek 1358-ban már nem voltak meg. Ugyanekkor a Kapos-