Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

1453-ban örökség címén beiktatták Zenthbalas birtok fele részébe Szerdahelyi Danes Pált.

710 Ekkortájt Fir Pál és Kovács (Faber) Benedek telke volt üres egy irat szerint.

711 1472-ben a fiúörökös nélküli Danes Pál Szerdahelyi Imrefy Jánosnak 2000 magyar arany forintért zálogba adta a Gerence-völgyi rész- és egész birtokait: Gewrenczemelleke, Zenthbalas, Bychoffalwa, Ffekethetho, Lazlofalua, Ireffalwa, Tothffalw, Gyarmath, Weressalma és Lak falvakat.

712 Két nappal ezután Danes Pál fegyveres familiárisai felfegyverzett csokonyai, báti, zaranyi, szentbalázsi, tótfalusi jobbágyokkal Dersfy István csokonyai kúriáját megtámadva egy emberét megölték, emiatt az országbíró vizsgálatot rendelt el, meghagyván az elkövetők előállítását.

713 1478-ban Danes Pál és Zichy György birtokaikra nézve kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek arra az esetre, ha gyermektelenül halnának meg. Ebben Danes Pál felsorolt Baranya, Körös és Somogy megyei birtokait, köztük Zenthbalas-t is, ugyancsak 2000 magyar arany forintra értékelték.

714 Danes Pál 1483-ban Mezőcsokonya és Zarany birtokának felét zálogba adta Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek, biztosítékként cserébe lekötötte neki ősi örökségi Gerence-völgyi részbirtokait, többek között Szentbalázst és a hozzá tartozó településeket.

715 1487-ben Zichy Benedekkel keveredett perbe Danes Pál, amelynek során a zselici apátság szentbalázsi jobbágyait is kihallgatták.

716 Ugyanezen év júliusában Szerdahelyi Ders fia István tett panaszt Somogy megye törvényhatósága előtt, hogy szentbalázsi birtokrészén Danes Pál Varga Balázs nevű egyik jobbágya garázdálkodott,

717 de a megye kivizsgálván az ügyet Dersfynek azt jelentette, hogy a jobbágy kész neki elégtételt szolgáltatni.

718 1490-ben Danes Pál a budai káptalan előtt a teljes öröklött vagyonát Tolnai Bornemissza János királyi alkincstárnokra, fogadott fiára hagyta a fél Szentbalázs birtokkal együtt.

719 Az erre vonatkozó királyi beleegyezés és iktatóparancs azonban 1493-ban,

720 1498-ban,

721 és még 1504-ben is,

722 teljesen eredménytelenek maradtak, és Bornemisszának nem sikerült a Szerdahelyi-vagyont megszereznie, mivel a Dersfy-rokonság már 1493-ban tiltakozott az őket is érintő birtokok másik fele részének elörökítése ellen, és a hiteles helyeket eltiltották ezen birtokokba bevezető oklevelek kibocsátásától.

723 1494-ben Danes Pál lányai ügyvédül fogadták a Zenthbalas-ró\ való Demeter Tamást, Nagy János fivére Jánost, Herczeg Lőrincet és Márton presbiteri.

724 1495-ben értesülünk a szentszék és a pápa magyarországi követének a szentlukai és szentbalázsi plébánoshoz szóló parancsáról, hogy idézzék meg a szerdahelyi plébánost és Danes Pál özvegyét bizonyos végrendelet ügyében, Tamás szerdahelyi pálos perjel és konventje ellenében.

725 Talán annak a vizsgálatnak a folyományáról van itt szó, amelyet Zápolyai István nádor kezdeményezett 1496-ban. Dersfy Miklós bejelentésére kiderült, hogy Bornemissza Danes Pál halála után eltulajdonította a jogbiztosító okleveleket a szerdahelyi kolostorból, s emiatt Bornemisszát a nádor magához hívatta.

726 1496-ban II. Ulászló király úgy ítélt, hogy a birtokok, amelyekben Danch Pál fele résszel rendelkezett, Miklóst illetik és a lányoknak abból csak negyed jár. Ekkor Zenthbalas-on összesen 6 lakott jobbágy telket találtak, amiből négy lett Dersfy Miklósé Danes Pál lányaival szemben.

727 1498-ban a még kiskorú Dersfy Miklós a