Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Borsa Iván: A Somogyi Konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Ötödik közlemény) 1371-1380

415. 1378. Julius 13. (in Margarete). László fráter Isten irgalmából a somogyi Szent Egyed-monostor apátja és ugyané hely konventje emlékezetül adja mindenkinek, akiket illet, hogy János fehérvári prépost, valamint a néhai Miklós esztergomi érsek testvére: Tamás mester, Sarachinus testvére: János, Tapson-i Antimus, Beren-i Fanch fiának: Lászlónak fia: László mesterek és számos (quamplurimi) derék nemes férfiú rendelkező döntése szerint (per ordinativam dispositionem) megegyeztek Peteu fia: Jakab bíróval, Peteu fiával: Péterrel, Kulchar (dicto) Domokossal, Péter fia Jánossal, Kulph-i (dicto) Pállal, volt bírókkal, Jakab fiával: Jánossal, Domokos szűccsel, Sebestyén, Felicián, Leudrinus és Péter kereskedőkkel (institoribus), Pacen fiával: Domokossal, Pál fiával: Tamással, Kereztes fiával: Péterrel, továbbá más Somuguar-i polgárral (civibus) és hospes-szel, hogy köztük minden irigység, harag és gyűlölet megszűnjék és a béke örök szépségét élvezzék (eterna pacis pulcritudo inter nos valeret gratulari). Az egyháznak bizonyos földjeit, erdeit és rétjeit a Szent László király privilégiális levelében leírt határokkal az alábbi kivételekkel [átadják].

1 (A kivételek.) A Gyugh és Bosad falvak (villas) felé vezető két út közt levő földdarab Bosad birtok határáig; egy kaszáló (particula fenilis) Somuguar vára alatt, nyugat felől a monostor malma, észak felől Boklar-i (dictus) Gergely, délről pedig Bors (dictus) Péter rétje úgy, hogy ők vagy utódaik a rétet bekeríthetik mellette szabad utat hagyva a malomhoz, a polgárok rétjeihez, a réten levő kúthoz, s a kerítésen egy szükséges helyen feljáratot (ascensum) hagyva a polgároknak. Az Apaty nevű földnek egy darabja és rét a Bykygh hegy alatt kelet felől, továbbá egy erdőrész bizonyos gyalogúttói (a quadam sémita seu parva via) Béren birtok határáig, amelyet Alch-i Saulus fia: Miklós bérel (infeudum conservaret) egyházuktól, valamint a polgárok itt levő szőlői után egyházuknak járó kilenced. Az egyház jobbágyai a haszonerdőket (silvas usuales) ugyanúgy használhatják, ahogy a polgárok. A Kacica (Katica?) nevű tavat a polgárokkal közös használatban hagyják. A Zamarkut és Cheryd birtokok között levő, Fayztelek nevű földet is a polgároknak hagyják minden haszonvételével és tartozékával, István király privilégiumában leírtak szerint. Mindezt oly módon, hogy a polgárok minden évben Márton-napkor földbér címén (ratione terragii) kötelesek a fehérvári káptalan előtt 40 forintot - forintját száz dénárral számítva - nekik vagy utódaiknak fizetni azzal a feltétellel, hogy a polgárok az első és második terminust elmulasztanák, a 40 forint kétszeresében, ha pedig harmadszor vagy utoljára elmulasztanák, akkor (ipso facto) a 40 forint kétszeresében marasztalódnak el, továbbá a földek, erdők és rétek visszaszállnak az egyházra. Ezen kívül felmentik a polgárokat és utódaikat minden hatalmaskodás, károkozás és jogtalanság alól, az ezekkel kapcsolatos okleveleket érvénytelenítik, a polgárok pedig az általuk megsértett monostort megbékíteni tartoznak (reconciliari facere tenerentur). Az apát és a konvent vállalta, hogy a polgárokat az átadott földek, erdők és rétek birtokában saját fáradságukkal és költségükön megvédik. Hártyán, függőpecsét hártyaszalagjával. DL 6553. (NRA 596-12.) Kiadta Fejér: Codex diplomaticus IX/5. 299, több hibával. 1 Az eredetiben az állítmány kimaradt a mondatból.