Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Csóti Csaba: Az 1916. évi erdélyi menekültek Somogy megyében

24 Uo. Balatonbogláron taláit menedéket például Csík vármegye egykori főpénztárosa és Gyergyószentmiklós jegyzője is. 25 SML. alispáni iratok 2605/1920., 2431/1916. a. sz. 26 SML. főispáni bizalmas iratok 103/1916. 27 SML. főispáni iratok 77/ 1916. gy. sz. 28 Uo. 77/ 1916. gy. sz. 29 Betegh 71. p. 30 Somogyvármegye, 1916. X. 12. 4. p. 31 Évnegyedes jelentés 1916. október 20., 613. p. 32 SML. főispáni bizalmas iratok 103/1916. 33 Uo. 103/1916. gy. sz. A MIR 1916. október 20-i hivatalos levelében 660, a béruradalmaiban élő menekültet jelentett a főispánnak. 34 SML. főispáni iratok 77/1916. gy. sz. 15991/1916. a. sz. 35 Ezekben az összeírásokban a Lengyeltóti járás területére vonatkozólag részletes kimutatás készült a már említett önerőből áttelepedettekről is. Ellentétben a megye többi járásával, ahol nem tudjuk, hogy a magasabb társadalmi állású menekültek szervezett telepítéssel vagy egyénileg érkeztek-e Somogy vármegyébe. 36 Uo. főispáni bizalmas iratok, 103/1916. gy. sz., illetve: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása, első rész Magyar statisztikai közlemények, Új sorozat, 42. kötet Budapeset, 1912. 37 Betegh, 69. p. 38 SML. alispáni iratok, 2605/1920. Makfalvay Géza főispán a belügyminiszter szeptember 18-i távirati rendeletének kézhezvétele után utasította a járási főszolgabírókat és Kaposvár város rendőrkapitányát, hogy írják össze a felügyeletük alatt álló területeken a szálláslehetőségeket. 39 MOL. Belügyminisztérium rezervált iratai 109. cs. 6445/1917. A vidéki „táborok" általában ideiglenes jelleggel bírtak. Ld. Fejér vármegyét, ahol a menekültek két hétig ugyan az állami méntelep lovardájában laktak, ezután azonban mindenkit el tudtak helyezni „családias" körülmények közé. A Fejér megyében elhelyezett menekültekre vonatkozólag ld.: Erdős Ferenc: Az I. világháború menekültjei Fejér megyében In: A Dunántúl településtörténete V., 260-266.p. Veszprém, 1982. (Szerk: Farkas Gábor) 262. p. 40 SML. főispáni bizalmas iratok 103/1916. gy. sz. 41 Uo. 103/1916. gy. sz., 11239/1916. a. sz. 42 SML. alispáni iratok, 2605/ 1920. A járási főszolgabírók leveleikben említik, hogy a falusi lakosság a szállásért nem kért fizettséget. 43 Uo. 44 Uo., 103/1916. gy. sz., 15911/1916 a. sz. 45 Ez annál is alkalmasabb a menekült/helyi lakosság arányának érzékeltetésére, mivel a korabeli összeírások eltérő időpontja számos pontatlanságra, átfedésre ad alkalmat. 46 Évnegyedes jelentés, 1916. október 20., 613. p. 47 SML. főispáni iratok 81/ 1916. gy. sz. 15991. a. sz. 48 Uo. 81/1916. gy. sz. 49 SML. főispáni bizalmas iratok, 103/1916. gy. sz. 50 Uo. 81/1916. gy. sz., 15991. a. sz. 51 Uo. 81/1916. gy. sz. 52 A menekült vagy internált kérdés nem csupán az 1916. évi menekülés román nemzetiségű lakosainak esetében merül fel. Az 1915-ben, Olaszország hadbalépése előtt Zala megyébe telepített olaszok jogilag menekültnek minősültek ugyan, ám odatelepítésük, illetve az a tény, hogy nem „önként" menekültek, arra figyelmeztet, hogy a soknemzetiségű Monarchiában a háború alatt a menekültstátus néha közel állt az internáláshoz. A zala megyei olasz menekültek történetéhez ld.: Foki Ibolya: Olasz és szlovén menekültek Zala megyében 1915-ben In.: Zalai gyűjtemény 19831985. Zalaegerszeg, 1985 53 A Bm. 5028/1917. sz. rendelete a tápiósűlyi internálásról In: Magyarországi rendeletek tára 1917.