Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

Miklós gyámja, Oszvald zágrábi püspök foglalta el a jövedelmeivel együtt.

690 Danes Pál özvegye még 1498-ban vejének: Horváth Györgynek adta el örökjogon Danes Pál egykori birtokait.

691 1504-ben Dersfy Miklós itteni jobbágya mondott ellene Bornemissza János iktatásának.

692 1507-ben Újlaki Lőrinc Kaposújvárral együtt a Gerence-völgyre is rá akarta tenni kezét,

693 a jelek szerint azonban Enyingi Török Imre és Dersfy Miklós ezt meg tudták akadályozni. 1511 -re Danes Pál halála után a Bornemisszával való pere Dersfy Miklósra szállt, aki az egész Lazloffalwa birtokosának mondta magát.

694 1512-ben a budai várnagygyá előlépett Bornemissza János az összes birtokot visszaadta Danes Pál vejének, Horváth Györgynek,

695 Dersfy panasza szerint azonban a rájuk vonatkozó iratokat még 1517-ben sem tudta visszaszerezni, emiatt a nádor megidézte Horváth Györgyöt.

696 1521-ben Horváth az apósától örökölt birtokokat a felesége: Danes Orsolya kérésére a szerdahelyi remetéknek hagyatékozta,

697 de elpusztulhatott, mert nem találjuk többé nyomát sem a végrendeletben, sem az adójegyzékekben. Szentbalázsba olvadhatott, s mivel Feketetó és Bicófalva mellett említi csaknem valamennyi oklevél, ezek közelében fekhetett Szentbalázs területén. Ondós. Először 1346-ban említve Gerence és Daragonya után sorolják fel a Szerdahelyiek nagy birtokfelosztásában Wndos-t, Miklós mesternek juttatva.

698 Még ugyanezen évben Péter mester adja zálogba Undus birtokot.

699 Szerdahelyi Ders unokáinak birtokosztályában 1385-ben Ondus-t Daragonya és Gerence között említik,

700 majd többé nem szerepel. Daragonya szomszédjának kellett lennie, amely a Szentbalázs körül 1425-ben topográfiai sorrendben felsorolt települések között biztonsággal helyezhető Szentbalázstól délnyugatra. Szentbalázs. A falu először a pápai tizedjegyzékben fordul elő 1333-ban a somogyi főesperességben, amikor János papja (de Sancto Blasio) összesen 100 kis dénárt fizetett.

701 Ugyanebben az évben a második határidőre 6 garast fizetett.

702 1335-ben 2 kis penzával járult hozzá a pápai hadikiadásokhoz.

703 Plébániáját mindhárom alkalommal a szerdahelyi, szentlukai, szentmiklósi plébániával együtt írták össze. 1346-ban a Feketetó és Szentmiklós között végzett határjárás során nevét változatlanul latin alakban jegyezték fel, (sanctum Blasium) ekkor említik a kelet felől idevezető utat.

704 1372-ben a zselici monostor patrónusai megosztoznak birtokaikon, Zent Balas-i a kőtemplommal Mihály mester özvegyének és fiainak juttatva.

705 1376-ban az országbírói ítélet folytán a Szerdahelyiek elvesztették birtokaik nagy részét, s ekkor említik a Szent Balázs egyházat a hozzá tartozó településekkel, amelyekbe a fehérvári káptalan beiktatta a zselici apátságot.

706 így 1382-ben Zeenthbalas a monostor birtoklistáján szerepel, de apátja átengedte a Szerdahelyieknek.

707 1385-ben ismét Szerdahelyi Ders mester unokái osztoznak régi birtokaikon, Zenthbalas-on György fia Márton, a későbbi szlavón vicebán kapta a falu egyik felét.

708 1425-ben a néhai igen befolyásos Márton bán fiai és más rokonai szolgálataikra tekintettel visszakapták Zsigmond királytól az 50 évvel korábban perrel elvesztett birtokaikat a Gerence völgyében. Zenthbalas egyházához tartozott ekkor Gerence, Pálfalva, Surján, Dargonya és Irafalva.

709