Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései
vár tartozéka. 634 Az 1695-ös összeíráskor elhagyott hely, határát Cserénfa, Simonfa és Nádasd lakosai használták, területén a három falu osztozott. 635 1701-ben a nádor birtokának mondták, földjét ekkor Simonfa és Cserénfa lakosai művelték. 636 1702ben Kaposvár vára tartozéka. 637 1720-ban Tótfalu pusztáról azt írják, hogy határa igen kicsiny. 638 1722-ben is Kaposvár tartozéka. 639 Ma Cserénfa határának délnyugati részén a Tótfalu helynevek őrzik emlékét. 640 Veresimrelaka. 1376-ban a zselici monostor régi birtokaiba iktatásakor említik, Csomorlaka és Fekete János telke között Veres Imre telkét (loci praedialis Emerici Rufi) valamint Cserénfát. 641 1382-ben az apátság Zeenthbalas, Weresemrehlaka, Fekethewjanuslaka, Chomorlaka és más birtokait sorolják fel. 642 Többet nem jön elő; Cserénfa vagy Szentbalázs területén állhatott. A Szentbalázs területén állt középkori települések Bicófalva. 1372-ben Ders mester utódainak birtokfelosztásában említik először Szentbalázs után: „domus Bytofalva dicta in qua duo homines praediales résidèrent, sessio Thomae sclavi Felsewgerenfalwa appellata, Also Cherenfalva..." 643 1385-ben Ders mester fiai és György fia Márton birtokfelosztásában Biczolaka néven szerepel Szentbalázs után, benne Márton kapott részbirtokot. 644 1472-ben Danes Pál zálogba adta Imrefy Jánosnak Bychojfalwa nevű részbirtokát. Ekkor Szentbalázs és Feketetó között sorolták fel. 645 1478-ban Szerdahelyi Danes Pál összes öröklött birtokát felajánlotta gyermektelen halála esetére Zichy Györgynek. 646 1490-ben öröklött birtokának vallva, fele részét összes többi vagyonával együtt fogadott fiára, Tolnai Bornemissza János királyi alkincstárnokra hagyta. 647 1493-ban II. Ulászló király hozzájárulván az adományozáshoz, meghagyta a budai és a győri káptalannak is az iktatást, 648 Dersfy Miklós családja azonban a somogyi konvent útján eltiltotta Bornemisszát a birtokoktól. 649 1496-ban II. Ulászló ítélete döntötte el a pert: a Byczofalwa-i 3 lakott jobbágy telekből csak egyet tarthattak meg Danes lányai. 650 Ezek után természetes, hogy Dersfy lefoglalta a falu jövedelmét gyámja: Oszvald zágrábi püspök segítségével 1498-ban. 651 Danes Pál családja a saját részét ekkor örökjogon Horváth Györgynek adta, 652 amire 1498-ban ismét fellépett Bornemissza János a saját igényével, királyi iktatóparanccsal a kezében. 653 1504-ben újabb iktatóparancs sem tudta érvényesíteni Bornemissza óhaját, Bicófalva őket illető része Danes családjáé maradt, sőt ekkor már az ifjúvá serdült Dersfy Miklós és az agilis Imrefy Mihály is ellene mondott az iktatási kísérletnek. 654 1507-ben megjelent a színen Újlaki Lőrinc herceg, aki Kaposújvár és tartozékai mellett a Gerencevölgyi falvakat is az uradalomhoz tudva, magának követelte, aminek Dersfy Miklós és Enyingi Török Imre familiárisai uraik nevében azonnal ellene mondottak. 655 151 l-ben Dersfy Miklós és Bornemissza János pere még mindig tartott néhai Danes Pál birtokai miatt. 656 Bornemissza nemsokára véglegesen lemondott róluk. 657 1517-ben azonban Dersfy Miklós arról panaszkodott a nádor előtt, hogy a birtokaira vonatkozó oklevelek még mindig Horváth Györgynél és Bornemisszánál vannak. 658
