Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

jószágaként szerepelt, ami azt jelenti, hogy ekkor Gálosfához tartozott.

518 így Sárkány Istváné Vörös Alma 1674-ben is.

519 1691-ben Vörösalma Kaposvár tartozéka.

520 Az 1695. évi conscriptio Gyarmat tartozékaként tűntette fel Vörössoma néven, mint elhagyott helyet.

521 1701-ben Vörös Alma elpusztult falu, Eszterhazy Pál nádor birtoka.

522 1702-ben Vörös Alma puszta Kaposvár vár tartozéka,

523 ami mutatja, hogy ekkor már Gyarmat területéhez tartozott, mert Gyarmatot ezidőben Kaposvárhoz számították,

524 Gálosfát viszont soha. 1720-ban a gálosfai Giliczei Istók „potyogó" malmáról tudunk Vörös Alma pusztán.

525 Az 1822-es Somogy megyei malomösszeírásban a pusztán két malmot is feljegyeztek.

526 1889-ben az egyik még megvolt.

527 Ma Vörösalma elnéptelenedett puszta, az egykori falu feltehetőleg a róla nevezett patak partján a középső szakasz magasságában feküdt, mivel az alsó szakasz már Falkoslaka területe volt. Az egykori Veresalma valószínűleg Kaposgyarmat mai határának déli része.

528 A Cserénfa területén állt középkori települések Botfenék. 1372-ben a Szerdahelyi nemesek birtokfelosztásában említik: „Falkushaza, praedialis sessio Januslaka, praedialis Bothfenek ac uno colono Pokylese, Zenth Tamás..."

529 1376-ban iktatják régi birtokaiba a zselici Szent Jakab apátságot, ekkor Bothfenek birtokot Szentbalázs, Feketejánoslaka és Cserénfalva között sorolják fel.

530 Többször nem találjuk a forrásokban, de 1551-ben Szentbalázson feljegyeztek egy Bothfeneky nevű jobbágyot.

531 A monostor 1382es birtokjegyzékeiben Feketejánoslaka egyértelműen Cserénfa tájékán feküdt, ezért ennek területére lokalizálhatjuk az 1376-os lista alapján. A mai falutól délre XIX. századi térképen feljegyzett Bati út talán Botfenék nevét őrzi.

532 Cserénfalva. Ma Cserénfa. A szerdahelyi nemesek 1372—1376-ig tartó rövid birtoklásától eltekintve a középkorban egyhuzamban a zselici Szent Jakab apátság birtoka volt, a XVI. század közepétől osztozott a többi Gerence-völgyi falu sorsában. Először 1367-ben Szerdahelyi Ders unokái és a Gyulai-Kéméndi nemesek birtokosztályában szerepel Cherenyfalua néven, mint a zselici apátság birtoka.

533 1372-ben a monostor patrónusainak következő osztozkodásából kiderül, hogy Felsewgerenfalwa csak Tót Tamás (Thomae sclavi) telkét foglalta magában, említik Cherenkfalwa birtokot, (possessio) amely a tulajdonképpeni Cserénfát jelentette és mellette feküdt Also Cherenfalva, (Also Cherenk), ahol Tót (Sclauus) Mihály háza állt. Alsó- és Felsőcserénfalva 3 évi használatra Mihály mester özvegyének és fiainak kezére jutott, míg a monostornak a számos felsorolt birtok közül a Gerence teljes hosszában csak Cserénfalva birtokot juttatták, a nagyobb adóilletmények, a bor- és gabonatized nélkül, 3 évi használatra.

534 1376-ban Szepesi Jakab országbíró ítélete nyomán az apátság megnyerte a birtokpert a Szerdahelyiekkel szemben és beiktatták Czernekfalua falu (villa) birtokba.

535 1487-ben az apátság Cherenfalwa-i jobbágyai tanúként szerepelnek Zichy Benedek és Szerdahelyi Danes Pál perében.

536