Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

A Kaposgyarmat területén állt középkori települések Gyarmat. Ma Kaposgyarmat. A neve alapján biztosan honfoglaláskori település 1272-1290 közé tehető oklevélben fordul elő első alkalommal, amikor (Óvári) Konrád mesternek a mások által elfoglalt mindkét Gormoth nevű faluját a somogyi konvent embere és Gergely bán meghatárolta és azokba őt ellentmondás nélkül visszaiktatta (restitueret).

432 1293-ban Óvári Konrád mester, Pál pécsi püspök, Ders fia Ders mester és a szerémi vár gyarmati jobbágyai megegyeznek Garmath birtokról.

433 Konrád mester Yarmath nevű földjét azaz birtokát (terram suam seu possessionem suam Yarmath uocatam) 1296-ban a pécsi káptalan bizonysága szerint 100 márkáért eladta a szintén Győr nemzetségbeli Ders fia Ders-nek,

434 az ő birtokában találjuk 1298-ban meg nem nevezett tartozékaival együtt.

435 Később Szerdahelyi Ders unokái és Konrád mester utódai: a Gyulai, Kéméndi nemesek birtokfelosztásában Garmath Péter fia Mihály használatára és védelmébe került, ez volt a választóvonal a nemzetség egyes ágainak birtokcsoportjai között.

436 1372-ben, amikor a zselici monostor patrónusai megosztoznak birtokaikon, Garmat is szerepel.

437 1376-ban a Szerdahelyiekkel szemben a zselici Szent Jakab monostort beiktatták a peres úton megszerzett Gyarmath birtokba.

438 Néhány évvel később is a monostoré (Garmath)

439 de 1385-ben újra a Szerdahelyiek osztozkodnak rajta, amikor a szerdahelyi pálos kolostoralapító Miklós fiának, a nem sokkal később zselici apáttá kinevezett Bertalannak jutott egy jobbágytelek Gyarmath-on.

440 Néhány nappal később három részre kellett osztani Gyarmath falut Miklós mester számos gyermeke között, mivel további három fiáról megfeledkeztek, a lányairól nem is beszélve.

441 Birtokos volt itt Szerdahelyi György fia Márton is, a későbbi szlavón vicebán.

442 1397-ben a nádor Szerdahelyi Miklós mester fia Jánosnak Garmath és Bát részbirtokai után nyolcvan márka bírság megfizetését írta elő.

443 Zsigmond király kegyelméből az 50 évvel korábban perrel elvesztett Gyarmath a Szerdahelyiek tulajdonába 1425-ben került vissza és ekkor Szentlukácsfalva tartozékának mondták.

444 A XV. század közepe táján véglegesen a Szerdahelyi család Danes Páltól származó ágának és későbbi jogutódainak birtokába került. 1454-ben örökség címén a somogyi konvent nádori utasításra be is iktatta Gyarmald birtokba Szerdahelyi Danes Pált.

445 Ő 1472-ben az Imrefy rokonságnak adta zálogba Gyarmath-ot és valamennyi Gerence-völgyi birtokát, ami miatt súlyos összeütközésbe került a család Ders ágával.

446 1467-ben a Viszlóiak is igényt tartottak a Gyarmath-i részbirtokra, amit Mátyás király Hédervári Imre pozsegai ispánnak és fivérének, Miklós asztalnokmesternek adományozott,

447 de birtoklásukból semmi sem lett. 1478-ban a Danes Pál és Zichy György között létrejött örökösödési szerződésben kikötötték, ha valamelyik fél gyermektelenül találna meghalni, öröklött birtokai - köztük Gyarmath is - a másik félre szállnak.

448 Később a Zichyekkel per támadt, amelynek során Gyarmath-i jobbágyokat is kihallgattak.

449 1490-ben a fiúgyermek nélküli Danes Pál deklarálta, hogy Gyarmath és a Kapósig terjedő birtokok fele neki ősi, öröklött birtoka, és a budai káptalan előtt lemondott róluk fogadott fia, Tolnai Bornemissza János királyi alkincstárnok javá-