Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

Thothfalw-í és Szerdahellyel együtt a másik Thothffalw birtokot is. 364 Ebben az időben kezdték el Tótvárosnak nevezni a Tótfalu és Szerdahely között kialakult, szlávok lakta váralja jellegű települést is. 365 Az 1534-es portaösszeírásban a Lukafalva 366 után említett Tottfalu-ban a pécsi püspöké 3 porta, Várday Tamásé 1, Ipolthffy Jánosé 1 porta. 367 1554-ben a török defterjegyzék a szentmártoni náhijébe tartozó mindkét Tótfalva faluban 4 adófizetőt talált. 368 1572-ben Lwkafalwa és Thothffalw Várday Zsigmondé és Or­czy Zsigmondé. 369 Az újkorban érdekesen alakult a már 1500-ben említett Tótváros és a tőle délkeletre, a mai almamelléki határon fekvő Tótfalu nevének viszonya. Valamikor a XVIII. században kezdték Felsőtótvárosnak nevezni a Lukafa pusztával határos Tótfalut, de az eredeti név megmaradt tőle északra, Gálosfa területén, mint Tótfalu­si erdő. 370 1815-ben Alsó- azaz Kistótvároson 46 lakos élt, Nagytótváros lakosai­nak száma elérte a 103-at. 371 Tótváros. 372 A Hajmás területén állt középkori települések Hagymás. A falut először 1321-ben említik, amikor a pécsváradi konvent jelenti I. Károly királynak, hogy megidézte Ders mestert fiát, Pétert Hanymaz nevű birtokán. 373 A Szerdahelyiek 1346. évi nagy osztozkodásakor Péterfalva, mindkét Hagymás (Hagmas et alia Hagmas), Ledegéres és Szentmiklós változatlanul Péter mester birtokában maradt. 374 A két azonos nevű falu feltehetőleg két családtag ke­zén levő falurészeket jelentett. 1367-ban a Gyarmattól a Kapósig terjedő birtokok Péter fia Mihály birtokában voltak, köztük lehetett a külön nem említett Hagymás is. 375 Az 1372-ben következő birtokosztályban nem szerepelnek a fenti birtokok, éppúgy, mint Szerdahely, aminek valószínűleg az lehetett az oka, hogy jogállásuk a családon belül hasonló lehetett. 376 1376-ban a zselici monostor birtokaiba visszaik­tatásakor sem fordulnak elő Szerdahelyhez hasonlóan, mert valószínűleg megma­radhattak a Szerdahelyiek kezén a nevezetes országbírói ítélet után is. 377 1382-ben hasonló a helyzet, nem fordul elő a zselici monostor által a Szerdahelyieknek áten­gedett birtokok között sem Hagymás és a környékén feküdt falvak, sem Szerda­hely. 378 1424-ben a Hagmas faluban lakó Vidáki Márton tartozott Szerdahelyi Imrefy Klára asszonynak 4 forinttal. 379 1425-ben a Szerdahelyiek Zsigmond királyhoz cím­zett folyamodványukban a tőlük elperelt Szentmiklóst és tartozékait: Zenthmiklos, Fekethetho, Haghmas, Iwankafalwa is felsorolták. 380 1452-ben Hagmas-x jobbá­gyok is részt vettek az Imrefyek egy hatalmaskodási ügyében a Viszlóiakkal szem­ben. 381 1488-ban Iwankafalwa, Haghmas, Zenthmiklos az Imrefyek birtokai, ame­lyekből a Batthyányak és Zichyek a leánynegyedet követelik. 382 1493-ban ezzel szemben Haghmas-t Szerdahelyi Danes Pál királyi hozzájárulással fogadott fiának: Tolnai Bornemissza Jánosnak adta át Ledegéressel együtt. 383 Lehetséges, hogy 1493­ban tévedésből került Danes Pál birtokai közé, mert Bornemissza János 19 évig

Next

/
Oldalképek
Tartalom