Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései
rendben említik. 337 1489-ben is a mellette feküdt Tótfaluval együtt szerepel. 338 1494ben Danes Pál lányai ügyvédül fogadják Zenthluka-i Márkot, és Szabó Lászlót. 339 1495-ben Zenthluca plébánosa felhatalmazást kapott a pápai kiküldöttől a szerdahelyi plébános és más személyek megidézésére a szerdahelyi pálosok ellenében. 340 1500-ban Zenthluka faluban Szerdahelyi Imrefy Lőrincnek kúriája volt, ennek provizora elfogott egy szökött tótvárosi jobbágyot. 341 1534-ben Zentluka Imrefy Péter özvegyének mindössze 2 szegény portájával lett felvéve. 342 1536-ban ugyanő birtokos Galosffalua faluban és a Hagmas faluhoz tartozó településeken 10 jobbágyportával. 343 Az 1542-es portaösszeíráskor Zentluca Pál nevű plébánosa 1 forint hadiadót (subsidium bellicum) fizetett. 344 1554-ben a szerdahelyi náhijébe besorolt Szentluka falunak 4 adózója volt. 345 1565-ben Sziloka néven a kaposvári náhije pécsi szandzsákjában 4 adófizető háza volt. 346 1565-ben Zenthlwka 2 portával a szerdahelyi várkastély tartozéka, adóját Sziget várához fizette. 347 1571-ben 5 adózót írtak össze, 348 1575-ben ugyanennyit. 349 A XVII. században alig van adat a faluról. Nyilván a többi környékbeli településsel együtt került az Akosházi Sárkány család birtokába, az erről szóló nádori adomány azonban csak a népes falvakat sorolta fel 1628-ban, 350 éppúgy, mint az 1651. évi császári jóváhagyás. 351 1663-ban semmi adót nem fizetett, 1664-ben csak csekély összeget. 352 Az 1670-es években a Szent Lukaj puszta mint régi Imrefy jószág került feljegyzésre a Sárkány család adóbejegyzési naplójában. 353 1695-ben már Gálosfa tartozéka, „angustum desertum coloniale Sz. Luka vocatum", a Sárkány famíliáé. 354 1701-ben Sz: Lucas (Sz:Lukacs) elpusztult falu, a Sárkány család birtokaként, Sz:Lucza néven a Festetics család birtokaként került az összeírásba. 355 1798-ban az időközben benépesült pusztán - feltehetőleg a középkori templom helyén és anyagából - Szent Lukács evangélista tiszteletére Jeger János üvegműves építtetett szilárd anyagokból egy kápolnát, amelynek fatornya volt egy harangocskával. 356 A pusztának 1815-ben 167 lakosa volt. 357 1842-ben Bőszénfa filiája, amelyről tudták, hogy egykor parochia volt. 358 A mára elnéptelenedett Szentluka pusztán a templom helyét még ismerik, 359 a Méhes Kápolnás, Papdomb és a Temetői tábla helynevek utalnak rá. 360 Szerdahely. 361 Tótfalu. (Draka) Ez a falu a középkorban alig fordul elő, mint a Szerdahelyiek birtoka. A XV. század közepére a felső Gerence-patak melléke: a mai Bőszénfa, Gálosfa és Hajmás területe már a Szerdahelyi család Imrefy ágának birtokában volt, 1452-ben egy hatalmaskodási ügyben említik az Imrefyek Thothfalw-i jobbágyait. 362 Nem azonos azzal a Tótfaluval, amely Szerdahelyi Danes Pál birtokában következetesen Gyarmat és Irafalva társaságában szerepel a forrásokban, és amely a mai Tótfalu pusztának felel meg. Alátámasztja ezt az is, hogy 1488-ban, amikor a Batthyányak és Zichyek a Szerdahelyi Imrefyektől számonkérik a birtokaikból ki nem adott leánynegyedet, Thothfalw alio nomine Draka a topográfiai sorrendben említett birtokok sorában Szerdahely és Szentluka között szerepel. 363 1498-ban a még kiskorú Dersfy Miklós a gyámja segítségével foglalta el a Gyarmat melletti
