Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

Lászlófiajánoslaka. Ld. Jánoslaka. Magyarfalva. Először 1372-ben a szerdahelyiek birtokosztályában említik Szenttamás, Törjék és Veresalma között.

213 1376: Magyarfalua,

214 1382: Magafalu,

215 1425: Magyarfalwa, Szenttamáshoz tartozik,

216 1488-1489: Magyarfalw, Magyarfalw, Imrefyek birtoka.

217 1534-ben Magyarfalu Imrefy Ferenc birtoka 1 szegény jobbágyportával.

218 1554-ben a szerdahelyi náhijébe tartozó Magyarfalva faluban 3 adózót írtak össze, 1565-ben kettőt, 1571-ben hármat.

219 A XVII. század végefelé Magyarfalua lakóitól elhagyott.

220 Ma a Magyarfalui erdő őrzi nevét Bőszénfa déli határában.

221 Mikelaka. Csak 1372-ben említik, mint Dénes fia Jakab Mikelaka nevű telkét Szenttamás és Terestyénlaka között, többet nem szerepel.

222 Sebestyénfalva. 1372-ben a zselici Szent Jakab monostor patrónusai, Ders utódai megosztoznak a kegyuraságuk alá tartozó monostor birtokain. A felsorolásban Szenttamástól haladnak lefelé egészen Szentbalázsig. A legelején szereplő Maycensfalva más néven Sebestyenfalua birtokot Miklós mester fiai kapták meg, utána Kálozfalva, Falkosháza következik. Mivel Bajszinfalvát nem említik az összeírásban, arra lehet gondolni, hogy Bajszinfalva nevét torzították el a háromszoros átírás során.

223 A kettős név alapján Bőszénfa akkori lakott területén feküdt, de vele területileg nem volt azonos. Szenttamás. Első említése a pápai tizedjegyzékben a somogyi főesperességben, Szentluka és Szentmiklós között, „...item Nicolaus de Pusac solvit IUI. grossos et XVI. parvos." (1333/1.) majd Szend és Szentbalázs között „...item Nicolaus de Puzag solvit V. grossos." (1333/11.)

224 Hogy itt valóban Szenttamásról van szó, az kiderül a plébániák sorrendjén kívül abból is, hogy 1366-ban „ad ecclesiam... B. Thomae martyris Pwzegh dictam" azaz a „Pwzeghnek nevezett Szent Tamás egyházhoz" tartozó birtokok, birtokrészek és patronátusi jogok a Gyulaiaknak és Kéméndieknek jutottak.

225 A mai olvasatunkban Pöszeg-nek, Pöszek-nek nevezett templom környéke lehetséges, hogy a falu sokkal régibb nevét őrizte meg, de az sem zárható ki, hogy a Fölszeg, Bökényszeg nevekhez hasonlóan csupán egy kisebb földrajzi terepalakulatra utalt. Később ez a névváltozat nem fordul elő. 1372-ben a szerdahelyiek osztálylevelében említik Szenttamás kőtemplomát: „Zenth Tamás in qua ecclesia lapidea esset constituta... item in villa S.Tamás.."

226 1376: Zenthamas, falu (villa) számos felsorolt tartozékkal.

227 1382: Zcenthamas, Szenttamás a zselici Szent Jakab monostor birtoka.

228 1488: Zenthamas, Zenththamas Imrefyek birtoka.

229 1534-ben Zenth Thomas, Imrefy Péter özvegyének van itt 3 egész, 3 szegény jobbágyportája, Imrefy Ferencnek l-l szegény és elhagyott portája.

230 1536-ban Zenth Thamas özvegy Imrefyné birtoka 10 portával.

231 1542-re a falu népessége a korábbiakhoz képest igen jelentősen megszaporodott, ami csak úgy képzelhető el, hogy a környék lakossága ide, a plébániatemplom közelébe telepedett. Ekkor Zenththamas-on Imrefy Ferencnek 6, Imrefy Farkasnak 3 és Bradács Jánosnak 17 portája volt, és János plébános is fizetett 1 1/2 frt hadiadót.

232 1545-ben Zenthtamas-on Székely Lukács 4 egész, 3 szegény és 3 elhagyott portával bírt.

233 1565-ben Zent Tamás 3 portával a szerdahelyi várkastély tar-