Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

Bökényszeg. 1372-ben a zselici monostor patrónusainak, Szerdahelyi Ders mester fiainak birtokosztályában Sebelaka és a Cserénfa tájékára lokalizálható Dargonya után és Karachin fia János földje előtt szerepel Bukinzenke néven.

171 1425ben Istvánfalva és Törjék között sorolják fel Bwkenzege alakban.

172 1452-ben Beukenzegy Sebestyént említenek szenttamási, magyarfalusi és más környékbeli jobbágyokkal együtt egy hatalmaskodási ügyben.

173 1488-ban Bewkenzeg Szenttamáshoz tartozik.

174 A település neve mélyebben fekvő vizes területre utal, közelebbi helye az 1425. és 1488. évi oklevél alapján viszonylagos biztonsággal meghatározható Szenttamástól északnyugatra-északra, ugyanis a Szent Tamás egyház filiáit mindkettőben az óramutató járásának megfelelő sorrendben írták le. Demeterfalva. 1376-ban a zselici Szent Jakab apátság régi birtokaiba való visszaiktatásakor a Bőszénfa melletti Terestyénfalva és a Veszprém megyei Hidegkút között sorolják fel,

175 így helyét nem tudjuk meghatározni. Feltehetőleg Bőszénfa területén feküdt. Falkoslaka. A zselici monostor patrónusainak, Szerdahelyi Ders mester fiainak 1372-es birtokosztályában találkozunk vele először Szenttamás környéki telepek társaságában: Kaluzfalua, Falkushaza, praedialis sessio Januslaka...

176 1376ben a zselici Szent Jakab apátságot mint régi birtokába iktatják vissza, ekkor Kálozfalva és Tádéfalva között szerepel Falkozlaka néven.

177 1425-ben Gyarmath, Galusfalwa, Kvtelaka, Petelaka, Weresalma és Falkuslaka tartoznak Zenthlukachfalwa-hoz.

17S 1452-ben az Imrefyek Lak-\ részbirtokáról származó garázdálkodó jobbágyok is vannak, akiket a bőszénfalviak és szenttamásiak között sorolnak fel.

179 Ugyanezen Lak-i részbirtok miatt támadt összetűzése a Viszlóiaknak 1460-ban Danes Pállal, akinek fegyveres emberei a Viszlóiak jobbágyainak marháit elhajtották.

180 1467-ben mint a Viszlóiak részbirtokát Mátyás király Hédervári Imre pozsegai ispánnak és fivérének Miklós asztalnokmesternek adományozta a Viszlóiak valamennyi birtokával együtt, de az adományból semmi sem lett.

181 1472-ben Danes Pál a későbbi Zichy-Szerdahelyi örökösödési szerződésben is szereplő

182 Lak részbirtokát Imrefy Jánosnak zálogba adja Szentbalázs, Gyarmat környéki más birtokaival együtt,

183 1483-ban pedig Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek biztosítékként ajánlja fel a mezőcsokonyai és zaranyi részbirtokért kapott 200 forint zálogösszeg fejében.

184 Az 1488-ban Szentluka és Kálozfalva között felsorolt Lak,

m Imrefy Miklós vagy Mihály birtoka, nem hagy kétséget afelől, hogy az eredetileg Falkoslaka néven ismert faluról van szó, amelynek neve a XV. század közepe táján Lakká rövidült. A század végétől Danes Pál birtokaként mindig Veresalmával együtt említik.

186 Az Imrefyek itteni birtokát Danes Pál még jóval előbb magának foglalta le, amiből per lett, és ebből kiderül, hogy 1496-ban Dersfy Miklós, mint akire az Imrefy Mihállyal folytatott per szállott, az elvett birtokrészért vállalta 400 forint kifizetését és egy jobbágytelek átadását Lak faluban.

187 Danes Pál 1493-ban a maga részét elörökítette Tolnai Bornemissza Jánosnak, aki azonban közel 20 év múlva visszaadta Danes Pál leányának.

188 1496-ban Lak-on 4 lakott jobbágytelket találtak, ebből három illette Dersfy Miklóst.

189 1521-ben Danes Orsolya férje rendelkezett vele, és a szerdahelyi remetékre hagyta.

190 A XVI-XVII. századi magyar és török adójegyzékek hallgatnak róla, 1560-ban I. Ferdinánd ki-