Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

Péter özvegye: Gayer Katalin Törjék birtokbeli részét,

120 így a Bakó-részbirtokok után ez is a Sárkány-család kezébe került. 1651-ben III. Ferdinánd császár örökjogon az özvegy Sárkány Miklósné Sándor Zsuzsannának és három fiának: Istvánnak, Jánosnak és Miklósnak adományozta Szenttamás, Törjék, Bőszénfalva, Gálosfalva, Hajmás egész birtokokat.

121 1663-ban a falvak igen csekély adót fizettek, jövedelmeiken a Sárkányok, Kisfaludi János és Lőrincfalviné osztozott.

122 Bár Imrefy Farkas elhunyta után azon nyomban felléptek az új birtokosok, az Akosházi Sárkányok feljegyzéseiből úgy tűnik, hogy özvegye még 1647-ben is élt.

123 1628 utáni időben a férje halála után a Gerence-völgy alsó részének nyomorúságos, szinte lakatlan falvai - azok is, amelyeket az 1622-es jegyzék a Kaposvári várhoz számított - valamilyen módon Imrefyné használatába kerültek, feltehetőleg az új birtokossal: Eszterhazy Miklóssal kötött zálogba vételi szerződés alapján. Csak Imrefyné után lett a Gerence-völgyi Kaposvár-tartozékokban zálogbirtokos Sárkány István. S hogy valóban zálogbaadás történt, igazolja, hogy 1669-ben Sárkány Istvántól és fivéreitől az Eszterházyak visszaváltották Kaposvár egyes tartozékait képező falvak mellett az egész Sántost és Szentbalázst.

124 Utóbbiról azt állítja az 1695ös conscriptio, hogy örökségi úton került Eszterhazy nádorhoz,

125 ami annyiban felel meg a valóságnak, hogy néhai Eszterhazy Miklós nádor a feleségétől, Dersfy Orsolyától örökölte. Később, 1672-1683 között a Gerence-völgy egésze még mindig zálogbirtokként van feltűntetve a Sárkány-család adóbejegyzési naplójában az összes Gerence-völgyi kaposvári várbirtokkal együtt.

126 1678. január l-jén kelt végrendeletében Eszterhazy Pál így tesz említést birtokairól: „...a simontornyai, kaposi, ozorai, koppányi, tamási jószágokhoz pénzemmel jutottam, másoknál lévén zálogban azon jószágok... Az én jószágim, kiket mostan birok: ...Ozora, Tamási, Koppány, Kapós, Simontornya..."

127 1686-ban Sárkány István Festetics Pál feleségétől Fitter Erzsébettől (korábban Ákosházi Sárkány Jánosné) a Kaposvár környéki birtokok (pro Bonis circa Kaposvár) fejében neki járó 1000 forintból átvett 500 forintot, ami arra utalt, hogy ekkor a Sárkány família kezén még nagyobb értékű birtokok vagy birtokrészek voltak és korántsem volt minden birtok Eszterhazy tulajdonban.

128 Ezzel összhangban áll az 1686-os összeírás, amely az egész Gerencevölgyet Sárkány István birtokában találta. Részletesen leírták ekkor, hogy régen hány házból állott az illető falu, mennyi van most, kinek a birtokában, és milyen elpusztult települések vagy puszták tartoznak hozzá.

129 1695-ben hagyja jóvá Eszterhazy Pál nádor a Simaházy Ferencné

130 és Festetics Pálné közt Gálosfa és Bőszénfa birtokokról kötött egyezséget,

131 amely alapján a két falu Festetics birtok lett. A kaposvári kerület ugyanezen évben készült conscriptioja a birtokviszonyokra vonatkozólag minden kétséget eloszlatni látszik azáltal, hogy Eszterhazy Pál nádor tulajdonában, éspedig örökségi birtokaként megnevezve említi Szentbalázst, Cserénfát, Gyarmatot (ezt mint még a török alatt megszerzettet vették fel) és Hajmást.

132 A legmagasabb jóváhagyás sem váratott magára sokáig. 1702. március 14én a budai kamarához érkezett királyi resolutio értelmében Ignatius János kamarai