Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

aki nem sokkal ezután királyi adományban is elnyerte hűséges szolgálataiért.

81 A székesfehérvári káptalan ellentmondás nélkül vezette be a birtokokba.

82 1521-ben végül Horváth végrendeletileg valamennyit a szerdahelyi pálosokra hagyatékozta.

83 A remeték így később Veresalma, Gyarmat, Tótfalu, Irafalva, Szentbalázs falvakban birtokosként jelentek meg, de a nagyobb részt változatlanul Dersfy Miklósné bírta.

84 1507-ben lépett színre Újlaki Lőrinc herceg, aki Kaposújvár és tartozékainak fele részével együtt a Gerence-völgy északi része Dersfy Zsófiát megillető, azaz Lászlófalva, Gerencemelléke, Feketetó, Bicófalva,

85 Szentbalázs, Gyarmat és Irafalva birtokbeli, és Gelencs pusztabeli birtokrészeibe nádori iktatóparanccsal a kezében szerette volna magát bevezettetni.

86 Ez különösen kellemetlenül érinthette Dersfy Miklóst, mivel a számára is fontos birtokjogi iratait Horváth György, majd Bornemissza János 16 év óta vonakodtak neki átadni, amiért 1517-ben kénytelen volt pert kezdeményezni.

87 A Gerence-völgyi települések Mohács utáni birtoklástörténete A mohácsi csata utáni időkben az első információ a Gerence-völgyi településekről I. Ferdinánd király adománylevele 1528-ból, amelyben Sibrik Osvát érdemeiért fele-fele arányban Sibrik Osvátné Katalinnak

88 és Horváth Györgyné

89 Danes Orsolyának adományozta a Szerdahely, Lak, Veresalma, Gyarmat, Tótfalu, Szentbalázs falvakbeli részbirtokokat.

90 Ennek ellenére az 1534-es adójegyzékben Horváth György 1521. évi végrendeletének és a korábbi állapotnak megfelelően Veresalmát, Irafalvát, Gyarmatot a szerdahelyi remeték és Dersfy Miklós özvegye birtokában megosztva találjuk, Szentbalázs 18 portájából 16 volt az özvegyé, 2 Sibrik Osváté. Feltételezzük, hogy a Gerence alsó folyása mentén fekvő egykori Danes Pál-féle részbirtokok, amelyeket végrendeletileg kaptak Horváth Györgytől a szerdahelyi pálosok, majd királyi adományként a Sibrik család, a szerdahelyi monostor 1543-1545 tájára tehető elnéptelenedése illetve Dersfy Farkas kaposújvári kapitánysága idején lettek a Dersfyeké. Az 1534-es lajstromban a Gerence felső folyása Szerdahelytől nyugatra változatlanul Imrefy-birtok.

91 Ekkor jelenik meg birtokosként Enyingi Török Bálint a zselici monostor tartozékaiban: Sántosfalván, Cserénfalván, Fürteleken, és Ivánfán Török Bálint rokona: Sulyok Balázs. 1536ban Kaposvár tartozékain Dersfyné és Sulyok osztoznak, Szentbalázson rajtuk kívül a szerdahelyi remetéknek is volt legfeljebb 1 portája.

92 1542-ben Imrefy Péter birtokaiban Bradács Jánost találjuk, özvegy Imrefy Péterné Perneszy Zsófia második férjét.

93 A zselici falvak 1543-45 körül nagyrészt elpusztultak, amire közvetlenül utal az 1548-as portaösszeírás. Hiába volt magyar kézen Kaposújvár és alakították erőddé a szentjakabi bencés monostort, a Gerence környékét Szentbalázs kivételével nem találjuk az adójegyzékekben. A Gerence-menti régi plébániák közül három: Szentluka, Szentbalázs és Szenttamás 1542-ben még működött, mivel plébánosaik megfizették a hadiadót.

94 Imrefy János 1547-ben kilátásba helyezte nevelőapjának, Horváth Berta-