Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

sekkel, másokat veréssel megsebesítettek. Előzőleg pedig Danes Pál báti majorsági házára támadtak rá Dersfy István familiárisai, ahol jobbágyát megverték.

61 Bátori István országbíró vizsgálatot rendelt el, megidéztette az elkövetőket jobbágyaikkal együtt, de ennek semmi foganatja nem lehetett, mivel 1474 februárjában Mátyás király kötelezte Danes Pál familiárisait 50-ed magukkal leteendő esküre. Erre a megidézettek meg sem jelentek.

62 Mátyás király ekkor Dersfy István felperes ellenében Danes Pált a királyi személyes jelenlét előtt megvívandó párbajra ítélte, ezt azonban Dersfy István közbenjárására elhalasztották.

63 Az ügy további kimeneteléről nincs tudomásunk, de az előzményekből tudjuk, hogy Danes Pálnak nem voltak fiúörökösei és birtokainak másik felével szintén örökjogon rendelkező Dersfy István nagyon jól látta, hogy számára elveszett megszerzésük lehetősége, ha Danes Pál nem tudja azokat visszaváltani. A kettejük közötti összeütközés tehát elkerülhetetlen volt. Tovább éleződött a helyzet azután, hogy 1478-ban Danes Pál Zichy Györgygyei kötött kölcsönös örökösödési szerződést valamennyi, a Dersfy Istvánt és utódait is érintő örökségi birtokaira.

64 Ez azt jelentette, hogy valamennyi ingó és ingatlan javukat, amely őket törvényesen megillette, úgy egyesítették, hogy a birtokokban és egyéb javakban mint osztatlan mostohatestvérek fognak élni, egymást mindenben kölcsönösen segíteni fogják, és birtokjogaikat a jelzett javakból közös költségen fogják védeni. Ha valamelyik fél gyermektelenül találna meghalni, annak összes birtokrészei és más javai az életben maradott félre szállnak bárkinek az ellentmondása ellenére is. Abban az esetben, ha Danes Pál halna meg előbb, és bárki az ő nemzetségéből Zichy Györgyöt vagy utódait a javakból ki akarná zárni, akkor előbb 2000 magyar arany forintot köteles Zichy Györgynek vagy utódainak fizetni, ha pedig Zichy György halna meg előbb, és az ő nemzetségéből zaklatná valaki Danes Pált az elhunyt György birtokrészeiben és javaiban és ki akarná őt azokból vetni, az illető előbb 1000 magyar arany forintot köteles fizetni készpénzben a bírói részen kívül.

65 A szerződés után a birtokok továbbra is a felek birtokában maradnak, és addig természetesen szabadon rendelkeznek velük. Ezt tette Danes Pál is, aki 1483-ban egyes birtokait zálogba adta Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek, biztosítékként pedig cserébe lekötötte neki többek között ősi örökségi Gerence-völgyi részbirtokait: Szentbalázst és a hozzá tartozó településeket, továbbá Szerdahelyt, Tótfalut, Veresalmát és Lakot.

66 Néhány évvel később, 1490-ben a budai káptalan előtt Danes Pál a felesége, gyermekei és összes rokonai nevében fogadott fiának: Tolnai Bornemissza János királyi alkincstárnoknak adta és örökítette (dedisset, ascripisset et perpetuasset) őseitől öröklött birtokait: a Somogy megyei Bát erődítmény és a szintén Bát nevű birtok felét, továbbá Tótfalu és Lászlófalva egész (totales et intégras) birtokot, valamint Szerdahely, Zarany, Csokonya, Sárd, Lak, Veresalma, Irafalva, Gyarmat, Szentbalázs, Bicófalva, Feketetó, Gerencemelléke birtokoknak és Surján pusztának fele részét és a zselici Szent Jakab monostor patronátusának fele részét összesen 4500 forintért - azzal a feltétellel, hogy Bornemissza János eltartja Pál feleségét, ha megözvegyül és leányait.

67 Az 1493-ban elhalálozott Danes Pál végrendeletileg is megerősíthette az adományt.