Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Csóti Csaba: Az 1916. évi erdélyi menekültek Somogy megyében

JEGYZETEK 1 Az 1912. évi menkült muzulmán katonákról ld.: Ballá Tibor: Rossz szomszédság török átok? In: Limes 1997/3 sz., 59-69. p. 2 Az orosz támadás természetesen nem hozott „felszabadítást, vallási reneszánszot" az alacsony iskolázottságú ruszin népcsoport számára. A világháborús hisztéria miatt azonban sokan úgy vélték, hogy a kárpátokbéli betörés az orosz „szlavofil propaganda" miatt vált oly könnyen lehetővé. Ezért is volt nagyjelentőségű Khuen-Héderváry Károly kezdeményezése a feldúlt falvak újjáépítésére. Ezzel egyrészt a ruszinok számára bizonyíthatta a magyarság segítőkészségét, másrészt a nacionalista felfogással szemben a ruszinokat annak mutatta, amik: a háború első magyarországi polgári áldozatainak. 3 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML.) alispáni iratok, 4084/1921. A menekültek mindannyian rokonoknál, ismerősöknél találtak szállást, ellátásukról saját maguk gondoskodtak. Galíciából csupán nyolcan érkeztek. A Tabi járás főszolgabírája 1918. őszén kérte az alispánt, hogy az ott tartózkodó 10 osztrák (vagyis Lajtán túli) menekültet vigyék el tőlük. Róluk azonban nem tudható, hogy mikor érkeztek Somogy megyébe. 4 Az 1916. évi román támadás országos menekültügyi következményeinek bemutatását ld.: Csáti Csaba: Az 1916. évi román támadás menekültügyi következményei In: Regio 1999/4., 226-242. p. 5 Ezek között az egyik legfontosabb tényező Falkenhayn német vezérkari főnök azon makacs meggyőződése volt, hogy Románia nem meri megtámadni a központi hatalmakat. 6 Szádeczky-Kardoss Lajos: Az oláhok Erdélybe törése és kiverésük 1916-1917 Budapest, é.n. (továbbiakban: Szádeczky), I. kötet 57. p. 7 Arra, hogy a román diplomácia nem érzelmi, hanem nagyon is gyakorlatias szempontok szerint kötelezte el magát az antant oldalán, jó példa, hogy a román hadvezetés a bukaresti szerződés előtt - felmérni a valós katonai helyzetet - titokban kiküldött egy tiszti delegációt a nyugati frontra. Id.: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) Miniszterelnökség iratai 1072. csomó XII. res. tétel 4437. sz. 8 Az orosz fenyegetésről Id.: Durandin, Catherine: A román nép története Budapest, 1998. 200205. p. és 209-210. p. Valamint Polonyi Nóra: Nagy Románia megalakulása In: A románok története, (szerk: Gáldi László-Makkai László) h. n. é. n. 371. p. és Szádeczky, I. kötet 69. p. 9 Betegh Miklós: Erdély a világháborúban. Dicsőszentmárton, 1924. (továbbiakban: Betegh) 69. p. 10 MOL. Földmívelésügyi minisztérium iratai 1797. cs. 125. t. „Csík vármegye alispánjának jelentése" 11 Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914-1918. (szerk.: Iványi Emma) Budapest 1960. (továbbiakban: Iványi) 233. p. 138. sz. dokumentum 12 SML. főispáni iratok 77/1916. gy. sz. 13 Uo. 77/1916. gy. sz. 14 Bm. 30.000 /1916. ein. sz. rendelete In: Magyarországi rendeletek tára 1916, 1714-1718.p. 15 SML. alispáni iratok 2605/ 1920. 16 MOL., Belügyminisztérium rezervált iratai 107. cs. (Jelentések az 1917 májusában még egyes törvényhatóságokban tartózkodó menekültek számáról.) 17 Az újság közlése szerint ekkor 95 vasutascsalád élt a megyében. Ld: Erdélyi menekültek Somogyban = „Somogyvármegye", 1916. 09. 14. Hírek 18 Somogy vármegye alispánjának évnegyedes jelentése (593/25282/1916. kgy. sz.) In: Somogyvármegye Hivatalos lapja (továbbiakban: évnegyedes jelentés), 1916. október 20., 613. p. 19 A Somogyban elhelyezett vasutasokról ld. évnegyedes jelentés 613. p. A magánvállalatok közül például a Háromszéki Takarékpénztár Rt. maga gondoskodott alkalmazottai szállításáról és elhelyezéséről. Ld.: MOL. Belügyminisztérium rezervált iratai 106. cs. 3. sz. 20 Erdélyi menekültek Somogyban = Somogyvármegye, 1916. szeptember 14., 4. p. 21 Évnegyedes jelentés 1916. október 20., 613. p. 22 SML. főispáni bizalmas iratok, 103/1916. gy. sz., 10874/1916 a. sz. 23 Uo. 103/1916. (A somogy megyébe érkezett erdélyrészi menekültekről 1916 októberében készült összeírások.)