Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban a dualizmus kialakulása idején, 1867-1875

21. Részletek a Somogy c. lapban A közjogi ellenzék népgyülése Kaposvárott címmel megjelent tudósításból „Hogy a hatás annál nagyobb legyen, meghozatták azon prófétákat is, kik országjárási gondjaikból mártyrságot csinálva, még mind eddig nem találhatták fel azon „szent sirt", honnét eszméik feltámadását várhatnák. 12-én d. u. 8 óra felé megérkeztek a Zákányi vonattal b. Baldácsi és Szederkényi; a polgármester, Gáspár Lajos, Kovachich Őszinte s még néhány elvtárs által fogadtatva az indóháznál. Kiséretükben volt Körmendy Sándor, a népből a fogadásnál alig pár egyént láttunk. [...] 13-án a délivonattal megjött még Helfy; és Uzdról kocsin Madarász. Ha még Irányi, Simonyi is eljöttek volna, - jóformán együtt van az egész szélsőbaloldali tábor a mult országgyűlésről. - Kaposvár fontos positió! meg kell tartani mindenáron, - gondolták magokban. Délután 3 órakor az aréna előtt volt Körmendy Sándor számoló beszéde; itt láttuk együtt mind a „négy vezért" s habár Madarász nyakát csak a napokban kellett operálni, a politikai genyedtségből, még is sugárzó arccal tekintett az „oh nép"-re természetes magáénak gondolván azon nagy tábort is, mely a kíváncsiságból odagyült szabadelvüpárt tagjaiból állt. [...] Utoljára jött a tribun, a higanyvérü kis Madarász, tagadhatatlan legjobb kortesbeszéddel; de annak beszédében is voltak oly közhelyek, melyek még Madarászhoz, s egy asztal tetejére sem illettek, p. o. mikor elbeszélte a népnek heves actiók közt a szili Zalán, akaránk mondani: Madarász futását, mondván: lássák polgártársak! egy szót sem szóltam és agyon akartak verni! Ugy legyen áldás, végzé beszédét, Somogy megye polgárságán, a mint sugallata szerint szavaz. Akinek szive balfelén van, az mind baapár!..." Forrás: Somogy, 1875. június 15. 22. Részletek a Somogy c. lapnak a kaposvári választókerületi szavazásról közölt tudósításából „Kaposvár már a korai órákban elkezdett élénkülni, a házak fellobogózva, minden kiválóbb pont elfoglalva nagy tömegek által, s a fogatok száguldtak minden irányban, mintegy jeléül: hogy e nap meleg nap lesz. Somssich Pál és Bárány Gusztáv emberei 8 és 9 óra közt vonultak be a székvárosba, mindegyiknek lobogói megkoszorúzva, s az állomásaikra menő szavazótömegek harsogó éljeneitől halmozva. A szabadelvű párt táborában ott volt az intelligentia nagy zöme, most már a megtért polgársággal ölelkezve; mig az ellentábor népözöne közt csak itt-ott lehetett látni a kaputot, mely a hatéves népuralmat nem akarta feladni, s e napot is azok közé számitotta, melyek győzelmeit szaporitják. [...] A mely időponttól elkezdődött a szavazás, ettől fogva az egész nap folyamában soha sem érte el a szabadelvüpártot számban a független párt; sőt voltak időközök egész délután 1/4 ötig, midőn 150— 200 fős többséghez állt az első, s csak ekkor olvadt le 64 többségre. Ez időpontban kezdődött a legérdekesebb harcz; elsőbe a még meglevő csapatjait dobva mindegyik párt a harcz terére; azután pedig kezdődött azon érde-