Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban a dualizmus kialakulása idején, 1867-1875

kednünk se lehet hogy azoknak bebizonyittása esetére ő az ország képviselő házában helyet nem foglalhat; ugyan ezért a midőn Körmendi Sándor kijelölése s meg választása ellen óvásunkat s tiltakozásunkat bejelentenénk, kijelentjük egyszer s mint azt is hogy annak kijelölése és elválasztása ellen az országgyűléshez kérvényezni s okainkat s bizonyítékainkat abban elő adni fogjuk" Ezen ovás ellenében több megjelent Körmendi pártbeli választok neviben s azok élén Bárán Gusztáv ellen óvással élt kijelentvén mikép a megválasztott képviselő ellen felhozott tények bebizonyitva nincsenek s igy azok alaptalan vádaskodásnál egyébnek nem tekinthetők. Miután a fennebb hivatkozott és Körmendi Sándor kijelölése s megválasztatása ellen irányzott tiltakozás csak egy példányban hozatott fel illetőleg adatott be az eredeti példány mellékleteivel a megyei levéltárban őrzendő jegyzőkönyvhöz csatoltatott. Bárán Gusztáv bizalmi férfiúnak azon kivánata hogy Sárközi Miklós által beadót tiltakozás mint ide nem tartozó mellőztessék, figyelembe nem vétethetvén mellyek után az eljárás befejeztetvén a jegyzőkönyv 3 példányban szerkesztve alá íratott. Kelt Kaposvárott Julis 16-án, jegyzetté Nagy Márton választási jegyző Folly József választási elnökHagelman Károly h. jegyző Matkovics György bizalmi férfiú Kelemen Lajos bizalmi férfiú Bárány Gisztáv bizalmi férfiú Kovács Imre bizalmi férfiú" Forrás: SML. IV. B. 256. Somogy Vármegye Központi Választmányának iratai, 1869. évi választások. 16. Részletek a Somogy Vármegyei Független Párt nyilatkozatából „A higgadt s önálló gondolkozású egyének figyelmét ki nem kerülheti azon sajátszerű viszás helyzet, melybe a különböző irányú, egymástól eltérő, sőt egymással homlokegyenest ellenkező elemek - az alkotmányos törvényszerű alap megvédésénél egyfelől, s annak teljes átváltoztatásánál másfelől - állíttatnak ugy annyira, hogy az eszmecsere, a kölcsönös felvilágosítás s a vélemény szabad kijelentésének rovására felvett kérdés felett eszközölt egyszerű szavazás által engedik magukat elveikkel nem mindig egyező czél felé vitetni. Ezen visszás helyzetből magyarázható, hogy belügyeink rendezése nem haladhat előre ugy, miként az ország anyagi és szellemi fejlődése megkívánná s hogy némel újonnan alkotott törvényeinkben visszaesést tapasztalunk. Időszerű, sőt szükséges ennélfogva oly pártnak alakulása, mely az önálló gondolkozású s a szoros pártfegyelemnek meggyőződésük ellenére magukat alárendelni nem hajlandó férfiakat egy táborba összegyűjtve, minden, tőle kitelhető módon odatörekedjék, hogy egyrészről minden honpolgár az őt törvény szerint megillető politikai jogokat tiszta meggyőződésen alapuló elveivel s nézeteivel egybehangzólag, a községi, vármegyei és országos ügyekben föggetlenül gyakorolhassa; - másrészről pedig az ország anyagi és szellemi fejlődését előmozdító,