Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

megtarthatták az évadnyitó előadásokat, de a Pécsre visszatért színészgárda a hábo­rús fenyegetettség miatt kénytelen volt felfüggeszteni műsorát. 1945 második felében ismét megindulhatott a viszonylag rendszeres színhá­zi előadások sorozata, sőt a színikerületi rendszer is feléledt. Igaz, már nem tudott azzal a művészi hatékonysággal érvényesülni a háborús pusztítások és az ideológi­ai megosztottság következtében. Kaposvár „természetesen" ismét kivált a kerület­ből, ezért Baja és Mohács városát látogatta csak a színtársulat. Illetve egyre inkább szűkült az a régió, amit a színművészek látogathattak és lassan csak Baranya megye nagyobb településeire korlátozódtak a vendégjáró körutak. Megteremtve ezzel az 50-es évek úgynevezett tájolási körzetét. 64 Pécs város azonban még 1946 nyarán is kísérletet tett arra, hogy a tekintélyében megcsappant színikerületi rendszert kiszé­lesítse és bevonja Kaposvárt is a most már hagyományosnak mondható struktúrába. A kaposvári polgármesternek írt átiratukban közölték, hogy örömükre szolgálna, ha ismét egy kerületben lehetne a két város. A nehézségek miatt azonban csak két hétre korlátozódott volna a vendégjátékok műsorideje. Kaposvár ilyen feltételek mellett sem vállalta el a közös színikerületet, éppen a súlyos anyagi és morális kö­rülményekre hivatkozva. 65 A színikerületi rendszernek a koalíciós időszakban már nem akadt komoly támogatója a megváltozott politikai helyzetben, illetve egyre erősödött az egyoldalú, dogmatikus műsorpolitikát diktáló kommunista befolyás. Az önálló társulatok ezért székhelyeikről kimozdulva a tájolást választhatták, illet­ve kivételesen vállalhatták néha-néha pár napos vidéki vendégszereplést is. A Pécsi Nemzeti Színház szervezeti életében is folytonos változások terhelték ezt a korsza­kot. Viszont Nagykanizsára minden évben sikerült eljutniuk. S egyetlenegy alka­lommal, 1948 karácsonyán Kaposváron is felléphettek, ahol G. B. Shaw: Az ördög cimborája című művét ötször játszották el az ünnepek alatt. 66 S ezzel a vendégjátékkal zárult az a korszak, amelyben Pécs és Kaposvár kiemelt színházi kapcsolatairól beszélhetünk. Ezt követően bizonyos szintű bezárt­ság is tapasztalható a magyar színházi életben. A színtársulatok önálló mozgástere saját színházukban és a vendégszínpadokon is hátrányosan korlátozódott az 50-es években. Kölcsönös kapcsolatokról, közös művészi útkeresésről szó sem lehetett a pártirányítású kultúrforradalom idején. Kaposvár számára azonban e vészterhes időaszakban nyílt lehetőség arra, hogy végre önálló társulatot szervezve önálló éva­dokat adhasson 1955-től a Csiky Gergelyről elnevezett városi színházban. 67 Ettől kezdve Kaposvár színházi életében fokozatosan csökkent Pécs szere­pe, illetve a két szomszédvár színésztársadalma, a korszakoktól függően, új tipusú kapcsolatokat épített ki. Ezek kétségkívül a hagyományos rivalizáláson túl az itt vázlatosan ismertetett közös színháztörténeti múlton alapultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom