Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

szek adaptálásában színre vitt operaelőadásokat sem nélkülözhették a nyári játék­színekben: Verdi, Mozart és Weber ismertebb operáin kívül Suppé és Millöcker da­rabjai is színre kerültek, valamint az Erkel Ferenc által megzenésített Bánk bán is. Somogyi Károly másfél évtizedes sorozatos vendégjátékai azzal egyidőben szűntek meg Kaposvárott, amikor 1899-ben nem fogadta el az ismételten felajánlott pécsi színházi pályázatot. 18 Ekkor végleg szakított egykori sikerei színhelyével, Péccsel, de Kaposvárra, mint somogyi születésű lokálpatrióta ezután is visszatért. Somogyi 1900-ban vállalta el a nagyváradi színház vezetését, s az 1908-ban bekövetkezett haláláig mindvégig megmaradt az igazgatói poszton. 19 A színigazgató eltávozásá­val Kaposvár színházi életében is változás állt be, ami a színikerületi szervezetbe való belépését is jelentette egyben. A színikerületi rendszer bevezetése Kaposváron A színikerületek tulajdonképpen az ország területén működő színtársulatok játszóhelyeinek elosztási rendszerét jelentette. Ez a szervezeti forma 1879-től 1949­ig, a színházak államosításáig volt érvényben. Már a bevezetése előtt több évtizedre visszamenően a tradicionális kapcsolatoknak köszönhetően kialakultak azok a ré­giók, amelyek állomáshelyei szoros, mondhatni állandó szervezeti formát alkottak. Ez a szervezeti rendszer azonban nem nélkülözte a spontán „rögtönzéseket" sem, azaz némely társulat állandó mozgásával könnyen zavart okozhatott a kialakult, de központilag nem irányított rendszerben. A 19. század utolsó évtizedeiben pedig meglehetősen kaotikus állapotok uralkodtak el az egykori színiutak és állomáshe­lyek alkotta régiókban. A kerületi rendszer bevezetése előtt ugyanis a társulatok szabadon választhattak, hogy hol kívánnak játszani, ami óhatatlanul is a színész­truppok összeütközéséig vezetett. 20 A rendszer viszont az ország területén működő összes játszóhelyet rögzítette, a játékengedéllyel rendelkező színtársulatokkal együtt. Feltűntetve az önálló színházépületeket, „stabil játszóhelyeket" és az ideiglenes jel­legű színköröket. Ez azért volt fontos, mert a regisztrált játszóhelyek minőségi ada­tai alapján dőlt el, hogy az illető város téli, vagy nyári állomáshelynek minősült, vagy esetleg mindkét minősítés megillette. A színikerületi rendszer beosztását az Országos Színészegyesület évente megújította. Azaz a játszóhelyek összekapcsolá­sát évadonként állapították meg. Kaposváron a Somogyi korszak idején fel sem merült a kerületi rendszerbe való belépés, mivel a direktor szerződését folyamatosan megújították, egészen 1899­ig. A következő évben viszont már nem odázhatták tovább a kerületi rendszerbe való belépést. S ekkor ismét Somogyi sietett a segítségükre, aki kapcsolatai révén elérte, hogy három éven keresztül megintcsak ő látogathasson Kaposvárra az általa épített arénába: Balatonfüred és Újvidék mellett a somogyi megyeszékhely tarto­zott a színikerületbe, s 1900 májusában kezdte meg a közel két hónapos szezon­ját. 21 Majd ezt követően 1901- és 1902-ben már Nagyváradról vezette ide társulatát a földrajzi távolsággal nem törődve. 22 Ha a Somogyi-éra nem is szakadt meg a vá­rosban, a pécsi mindenképpen, bár már 1902-ben történtek kísérletezések, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom