Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében

Ugyancsak elsőbírósági jogkörrel ruházták fel a megye két legjelentősebb mezővárosát, a megyeszékhelyi funkciót betöltő Kaposvárt valamint Szigetvári. A polgári átalakulást sürgető közigazgatási változások sorában újabb fontos lépést jelentett e két település rendezett tanácsú városokká alakítása, melyre az 1848: XXm. ill. XXIV. tc. adott lehetőséget. Szemere Bertalan belügyminiszter a két település tanácsainak rendezésére Záborszky Alajos

25 pénzügyminiszteri tanácsosnak adott kormánybiztosi megbízást (ld. 2/e, 3. és 5. sz. dokumentum). Záborszky - Somogy egyik jeles nemesi családjának országos körökben is igen befolyásos tagja - feladatát példátlan gyorsasággal hajtotta végre. Kormánybiztosi jelentését - a két város közigazgatási rendezéséhez szükséges adatokkal - június 9-én terjesztette fel a belügyminiszterhez, mely alapján a nádor június 15-én Kaposvárt és Szigetvárt „rendezett tanáccsal és elsőbíróságú hatósággal" látta el. Az erről szóló nádori rendeletet Szemere június 17-én küldte el Záborszkynak azzal, hogy a két városban a rendezéssel kapcsolatos tisztviselői választásokat bonyolítsa le. Ezt követően június 25-én Szigetvárott, 26án pedig Kaposvárott megalakult - történelmük során első ízben - a két város rendezett tanácsa.

26 Az esemény fontosságáról Záborszky jelentésében így ír: „E pillanatban Kapós és Szigetvár szabad városok, s a polgári jogok legszebbikét, az önkormányzást házi isteneik közé sorozva élvezik" (ld. 12. sz. dokumentum). Záborszky gyors intézkedését az országgyűlési választások előkészületei sürgették, hiszen a rendezett tanácsú két település immár a városokra megállapított cenzus alapján írathatta össze választóit, s ez a polgárság számára az első népképviseleti választásokban kedvezőbb arányú részvételi lehetőséget biztosított.

27 A két város kivívott státusza azonban csak átmeneti előnyöket jelentett, mert a szabadságharc bukása a forradalomnak ezt az intézkedését is ideiglenessé minősítette, e téren csak a kiegyezést követő közigazgatási rendezések hoznak majd megoldást. A polgári szabadságjogokért folytatott küzdelem alapvető vívmányának számít a sajtószabadság visszaállításáról szóló - bár ideiglenesnek tekintett - 1848. évi XVIII. tc. Megyei szintű végrehajtásáról, a sajtóvétségek felett bíráskodó esküdtszék megalakításáról Deák Ferenc igazságügyi miniszter rendelete értelmében már az első bizottmányi ülésen határozatot hoztak. A nemzetőri összeíró választmány kapta feladatul, hogy az esküdtszéki tagságra képesek névsorát összeállítsa, a lajstrom vizsgálatára az alispán elnökletével háromtagú bizottságot neveztek ki. Bűnvizsgáló bíróvá a járási fo- és alszolgabírókat jelölték, megválasztották a két közvádlót és a Perbefogási törvényszék elnökét, tagjait, valamint az Esküdtszéki Bíróságot (ld. 2/i dokumentum). A sajtótörvény a nyomdák és az időszaki lapok nyilvántartásba vételét is elrendelte. Somogyból az alispán május 10-én a jelentette a belügyminiszternek, hogy „a megyében semmi időszaki lap meg nem jelenik, nyomda pedig csak egy találtatik Kaposvárott, Knezevics Lajos tulajdona."

n A Pécsről Kaposvárra költöző nyomdász nemességét a megyei közgyűlésen 1845 februárjában igazolta, műhelye a vármegyeházán működött, a forradalom és a szabadságharc somogyi sajtótermékeinek jelentős része itt készült - saját vagyonát is feláldozta rá.

29