Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében
6 járásában a fő- és alszolgabírók mellett 17 nemzetőri megbízott végezte (ld. 2/h dokumentum). A belügyminiszter sürgető levelére elrendelték, hogy az összeíró választmányok a munkálatokat mielőbb fejezzék be. 21 Június közepétől egy állandó fiókbizottmányt állítottak fel a Somogyra kirótt 6000 nemzetőr felállításával kapcsolatos teendők ellátására. A megyei nemzetőrök létszáma a hónap végére meghaladta a 6870 főt, de feladatuk ekkor már a belső rend fenntartása mellett elsősorban a Dráva-vidék védelmére irányult. 22 A déli határokat mindinkább fenyegető horvát veszély elhárítása azonban meghaladta a vármegye erejét és országos fellépést sürgetett (ld. 9. ill. 10. sz. dokumentum). Ilyen - békésnek egyáltalán nem nevezhető - körülmények között kellett a feudális intézmények felszámolásával a polgári haladás törvényes útját egyengetni. A földesúri törvényhatóságot megszüntető 1848: XI. tc. az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén alapvető változásokat hozott. Megyei szintű szabályozására a megyei bizottmány május 2-án hozott statútumot (ld. 2/f dokumentum). A falusi bírák és elöljárók választásánál a földesúri kijelölés és felügyelés joga megszűnvén a felügyeleti jogkört a járásbéli tisztviselőkre ruházták, az elöljárók választásában pedig ezentúl minden helyi lakos részt vehetett, aki gazdái és atyai hatalom alatt nem állott. Ezzel a falvak önkormányzatainak megválasztásánál is érvényesülhetett a népképviselet elve. A rendeletek végrehajtásáért, a közcsend és a béke fenntartásáért a felelősség a jegyzőt és az elöljárókat terhelte, az üléseken a jegyzőt szavazati jog illette meg kivéve, ha a tanítói feladatokat is ő látta el. Az úrbéri törvényszéket megszűntették, helyébe polgári törvényszéket alakítottak. A fő- és alszolgabíróknak feladatul adták, hogy a folyamatban lévő úrbéri perekről a bizottmányt tájékoztassák, azokról pedig, melyekben a XI. tc. 3. § értelmében az alispáni bíróság intézkedik, jelentést kellett tenniük. Az árvák személye és vagyona feletti felügyeleti jogkört ezentúl a földesúr helyett az árvaszék fogja ellátni, az árvaszámadások a megyei számvevőség vizsgálati körébe tartoznak, az árvák értékeiről a helyi elöljáróság felel, azokat köteles összeírni és a megyei árvalevéltár számára leadni. A bírói számadások vizsgálata a megyei számvevőszék feladata lett, a falusi számadások évenkénti rendszeres megküldéséért a fő- és alszolgabírók tartoznak felelősséggel. A vármegyének gondoskodnia kellett a vérhatósággal bírt uradalmi fogházakban lévő rabok elhelyezéséről. A kiküldött választmány javaslatát elfogadva valamennyi rabot a megyeház épületébe szállítják, erre a célra a várnagy-lakás és a ruhatár helyiségét fogják átalakítani. E rendelkezésekről a belügyminisztert is tájékoztatják. A törvénykezés megkönnyítésére a XI. tc. 3. § alapján a megyei bizottmány úgy határozott, hogy Csurgó mezővárosban is felállít elsőbíróságú törvényszéket (ld. 6. sz. dokumentum), méltányolva a helyi lakosok kérését, akik az úriszék megszűnésével a megye déli területének jogszolgáltatási ellátatlanságára már az országos sajtóban is felhívták az illetékesek figyelmét. 23 A törvényszéki táblabírák megválasztásával egy időben a június 17-i bizottmányi ülésen került sor a csurgói törvényszék rendezésére is. 24
