Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

383 DL 46361 384 Conscr. port. A 2681 Tom. LXI. p. 475. OL Mft 1673. 385 Conscr. port. A 2658 Tom. LXXXVIII. p. 9., OL Mft 1647. 22. cím 386 Conscr. port. A 2660 Tom. XXXIX. pp. 20. OL Mft 1648. 128. cím 387 Káldy-Nagy i.m. 45. 388 OL E 227 Liber Donationum Tom. II. p. 453. 389 Káldy-Nagy i.m. 45.; 1554-ben és 1565-ben Hagymást a szentmártoni náhijébe is felvették eltérő portaszámmal. 390 Ld. 109. sz. jegyz. 391 Káldy-Nagy i.m. 45. 392 Káldy-Nagy i.m. 42. 393 Conscr. port. A 2660 Tom. XXXIX. p. 478. OL Mft 1649. 394 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. cs. nr. 129. 395 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. es. nr. 152. 396 Pannonhalmi főapátság It. Acta antiquiora fasc. 38b. nr. 1. OL Mft 645. 397 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. cs. nr. 157. 398 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. cs. nr. 172. 399 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. cs. nr. 177. 400 OL U et C fasc. 46. nr. 66. pp. 65. OL Mft 2284. Fenyér nem tartozott Hajmás mai területéhez. Közleményünk előző részében még úgy véltük, hogy Szerdahely egy részének neve volt, az azóta előkerült dokumentumok alapján Baranya megyei falu volt Hajmástól keletre, Vidáktól északra. 401 Specificatio locorum in comitatu Simigiensi. fol. 69a. Eszterhazy csal. It. rep. 35. fasc.V. nr. 592. 402 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. cs. nr. 199. 403 HKA Wien, Vermischte ungarische Gegenstände fasc. 2. OL Mft W 178. 30. cím. 404 OL E 156 U et C fasc. 29. nr. 43. p. 16. Kaposvári kerület összeírása 1701. OL Mft 2259. 405 OL P 235 Gersei Pető csal. lt. 59. cs. nr. 361. A lakosok: Ban Gergell, Kys Farkas, Maza György, Maza János, Kovács Peczi, Bán Tamás. A Bán vezetéknevűk nyilván a Bank család tagjai voltak. Az említett szőlő feltehetőleg többszáz éves múltra tekintett vissza már ekkor is, mivel Szentmiklós falu területére esett. 406 Visitatio canonica archidiaconatus Kaposváriensis 1748. p. 177. Veszprémi Érseki Levéltár OL Mft 10495. 407 Eszterhazy csal. lt. rep. 80. fasc. N. nr. 189. 408 Itt mondok köszönetet Hatler János polgármester úrnak és Bank Józsefné hajmási lakosnak, akik helyszíni adatgyűjtésem során 1995 októberében készséggel tájékoztattak a falu történetéről. Elgondolkodtató az a hagyományőrzés, amiről az idős asszony tett tanúbizonyságot. Elmondta, hogy hagyomány szerint a hajmásiak temetője valamikor a falutól északra levő Szentmiklóson volt, és itt volt Hajmás temploma is. Márpedig adataink szerint Szentmiklós - miután 1488-ban szerepel utoljára már a mohácsi csata előtt elpusztulhatott, így templomát a hajmásiak csak a középkorban használhatták. Ez a hagyomány tehát legalább 400 évre nyúlik vissza. A Gerence-völgy törökkori teljes elnéptelenedési hullámai azt a látszatot keltik, hogy a környéken alig maradt élő ember, holott nem így történt. Szinte a véletlen folytán került szemünk elé Szerdahelyi Imrefy Klára fentebb említett 1424. évi végrendelete, és benne a Bank család egyik őse: Andreas filins Banchk de Zenthmiclous azaz: Szentmiklósról Bank fia András, aki 133 forinttal tartozott Klára asszonynak. Sőt 1452-ből is ismerjük Szentmiklósról Bank Mátyást és Mátét, akik az Imrefyek oldalán a Viszlóiakkal szemben elkövetett hatalmaskodásban résztvettek. (DL 88263) 1488-ban Bank Imre a Szerdahelyi Imrefyek tiszttartója, (provisor) akit az esztergomi főesperes Esztergomba idéztetett bizonyos peres ügyben az Imrefyekkel együtt. (DL 19460) Az 1722-ben szereplő Ban[k] családnevűek jelenléte meggyőz arról, hogy a család közel 600 éve megszakítás nélkül Szentmiklóson és Hajmáson lakik, megőrizve olyan emlékeket, amikről az újkori betelepülők mitsem tudnak. Bank Józsefné elmondása szerint a mai templomtól északra az ún. Laposon, a völgy felső végében Hajmás feküdt a Szentmiklós hegy lábánál, ott volt temetője is, amit már régóta nem használnak. (Régi temető. SFN 188/24.) Ez azért érdekes, mert arra utal, hogy a hajmásiak egy része Szentmiklósról származik, és a mai hajmási hagyományban ez már úgy él, mint Hajmás múltja.