Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bertalan Péter: A Kádár-rendszer egyházpolitikája Somogy megyében a levéltári források tükrében (1957-1959)
általuk képviselt erő nem jelentéktelen. Az adventista szekta mellett pünkösdisták, nazarénusok, baptisták, jehovisták, methodisták vannak a megye községeiben. A szekták tagjainak létszáma a községekben 1959-ben: Jehovisták működnek még Beleg, Segesd községben. Nem tudta a jelentéskészítő Libickozmán 18, Taksonyban 6 személy szektához való tartozását meghatározni. A megyeszékhelyen: 70 fős baptista, 80 fős methodista, 30 fős adventista, 20 fős őskeresztény, 20 fős nazarénus és egy 18 fős, nem meghatározott eredetű szekta működik ebben az időben. A kaposvári szekták közül néhánynak jól felszerelt imaterme is van. A prédikátorok nemcsak a kaposvári híveket gondozzák, kijárnak vidékre is. Különösen a jehovistáknál vált szervezettebbé, eredményesebbé a munka. A prédikátorok többsége függetlenített. A jelentés beszámol arról is, hogy a kaposvári szekták nagyobb részében fiatal, energikus prédikátorok váltották fel az idősebbeket. Ezek az alföldi, jobban szervezett szektákból érkeztek. A jelentés szerint az összetartás nem jellemző a kaposvári gyülekezetekre, csupán a szektasorból kinőtt methodisták és baptisták működnek együtt más protestáns egyházzal. A többi szekta - legalábbis látszatra - inkább ellenségei egymásnak ahelyett, hogy a kapcsolatot keresnék. A szektákról készült kimutatás precízségét bizonyítja az is, hogy feltünteti a gyülekezetek vezetőinek nevét is. Bár a jelentés csak néhány mondattal értékeli a csoportok tevékenységét, a pártállam bizalmatlanságát irántuk több apró, de nem lényegtelen jelből fel lehet fedezni. Következetesen szektáknak nevezi a jelentés azokat a felekezeteket is, amelyet már az állam elismert. A gyülekezetek vezetőinek nevét pontosan számon tartják, a prédikátorok mozgását figyelik. A bizalmatlanság oka, hogy a felekezeteknek külföldi testvéregyházaikkal kapcsolatuk van. A felekezetek működését kevésbé lehet ellenőrizni, s a kívánt mederben tartani, mert kapcsolataik az állammal közel sem olyan kiépültek, mint a történelmi egyházakkal. Bár többségük a Szabad Egyházak Tanácsának tagja, tehát van kiépült szervezetük és kommunikációs csatornájuk a társadalommal. A jehovisták, a nazarénusok még ekkor el nem ismert felekezetként működnek.25 A jehovisták működését csak 1989-ben engedélyezték Magyarországon.26 A nazarénuso- kat is csak „1977-ben ismerték el törvényesen, miután kinyilvánították, hogy az állam törvényeit és rendeletéit megtartják, állampolgári kötelezettségeiknek eleget tesznek. A katonai szolgálatot fegyveres kiképzés és eskütétel nélkül teljesítik (az esküt fogadalommal helyettesítik).”11 Közösségek Adventista: Baptista: Fő, család 412 fő és 7 család 265 fő és 1 család 92 fő 14 fő 120 fő 4 fő és 3 család Nazarénus: Metodista: Pünkösdista: Pehovista: 243
