Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)

Füzes Miklós: A magyar nemzet sérelmei. Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról (Forrásközlés)

kivitele megnehezittetik, gátoltatik, más oldalról pedig az ország a fényűzés min­den nemeivel elboríttatik, egyszóval a nemzetiség elnyomattatik, a szorgalom csi­rájában elnyomatik, pénz, jóllét, erkölcsiség minden az embertelen Kormány kezé­be kerül, melly mindezen nagy jövedelmeken kívül csak a Vámokból 3 milliót vészén be. Ki hinné hogy Magyar Ország és Austria között Tartománybeli összeköttetés van, és hogy a Dunai szabad hajókázás a Fekete tengerig el van zárva, úgy az Adriatikumig is - azonban úgy van minden ami Magyar Országon a Gazdálkodás jóllétét előmozdítja, Bécsben a rettegés és félelem tartja. - Bécsi közmondás az: hogy a magyarokat önnön ‘sírjukban kell megfojtani, a magyarokat annyira kell nyomni, hogy önként felmondjanak Constitutiojukkal, a több örökös Tartományok’ Igazgatás módjait, és a Jo‘sef Császár igazgatásait - habár más formában - fogadják el. - Elhalgatván a Basta, Karaffa, Soucher, Spotch, Heister, a Ferdinánd és Leopold vér­padjait, a legirtíztatóbb üldözéseket, mellyeknek következésében a Protestáns Papok, kik kitérni nem akartak, kivégeztettek, száműzettek, maga a magyar vitézség által megmentetett M. Theresia számtalanszor megtörte a Constitutiot, esküvését megszegve, midőn egy negyedrész századig Országgyűlést nem tartott, Palatínust nem választott, a lélek szabadságát elnyomta, erőszakos térítő volt, Gallitziát, Bukovinát vissza nem kapcsolta s.a.t. Mi történt 1797-től fogva 1827-ig a Constitutioval, különösön 1823- ba a legnagyobb béke idején országgyűlésen kívül? Pénz és katonarablás erőszakkal: azonban ez az első próbatétel is Magyarországon béke idején megtámadni a Kor­mány buktával végződött, midőn már 1825-ben az országgyűlésen nyilván kimonda­tott (: non dimittit peceatum nisi restituitne oblatum :) valóban ez a politica, melly szerint a Kormány a Ferdinánd koronázásval egy újabb Diploma készítését, vagy az ország sérelmeinek orvosoltatását akarta kikerülni, nem olly felette messzelátó volt. A nemzet feleszmélt, és csak alkalomra várt. Egy két szót Ferdinand Magyar Király Characteréről. Bár külsője nem sokat mutat, de rendkívüli álhatatos, megátalkodott akaratú ember, az uralkodó Ház rendszer ellensége, mellyet a Thronra léptével egészen fel akart forgatni. Ideája Jo‘sef Császár némely kinyilatkoztatásai miatt az udvar ke­mény fentügyelés alatt tartja, és ez az oka, hogy az igazgatásba neki semmi befo­lyás nem engedtetik, holott Maria Theresia fiával az uralkodást megosztotta, ezt érezvén az Ifjú Magyar Király, magát még jobban elrejtette, egy olly fa, melly sza­badon nem nőhet - különben jó ember, adakozó, ‘s az egész Béts előtt igen kedves. 5-ör A Kormány Jövedelmét neveli az Lotteria, valamint a Királyi, úgy a Privátusoké. Ez utóbbiak 10-ed részét nem csak a nyereségnek, hanem a somosok­nak akár tétessenek meg, akár nem a Kormánynak engedni kéntelenek. Hogy pedig a Magyaroknak ez a haszna is elvétessen, megtiltatott, hogy [.javait ki ne játszhas­sa, temészetesen azért, hogy a külföldről pénz be ne jöjjön, hanem inkább kimenjen az Austriai és Cseh javak Lotteriájába. - így a magyar, ki törvény szerint szabadon bánhat javaival, itt is meghajtja fejét az austriai járomnak. Ez az erkölcsiség romlá­sára kigondolt pénz csalás neme, esztendőnként 3. milliót hoz bé a Kormánynak. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom