Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Negyedik közlemény) 1351-1370
el minden haszonvételükkel és tartozékukkal és itt a birtokok határa véget ér. A felek minden egymás ellen eddig kiadott oklevelüket érvénytelenítették (mortuas relinquerunt et viribus carituras). Az oklevél bemutatása esetén a konvent privilégium kiadását ígérte. Átírta Bátori István országbíró 1438. június 7-i hiányos, foltos oklevelében. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Familienarchiv Pálffy, Urkunde Nr. 56. (DF 254716.) 261. 1358. május 5. (sab. p. inventionis Crucis) Vysegrad. Konth Miklós nádor, a kunok bírája a somogyi konventhez. Zenthelsebet-i Péter fia: Miklós a maga, valamint Zenthadoryan-i László fia: Jakab és Corrardus fia: Péter Gewr nemzetségbeli nemesek nevében előadta, hogy a Somogy megyei Basol birtok tartozékaival, amely jog szerint őt illeti, idegen kézen van, és nélkülözi a határjárást, határjelek állítását és a részére történő iktatást, ha nem lesz ellentmondó. Kéri tehát a konventet, küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében Mykla-i Miklós fia: Copaz, Vay(?)-i Mihály, Geredey-i István vagy Sebestyén fia: Mihály nádori ember járja meg Basal birtok határait, a régi határjelek mellé újakat emelve válassza el a szomszédos birtokoktól és iktassa be az említett Gewr nemzetségbeli nemeseket, az esetleges ellentmondókat pedig idézzék eléje. Átírta a somogyi konvent 1358. május 12-i privilégiumában, amelyet Kont Miklós nádor 1367. február 5-én kelt privilégiuma tartott fenn. DL 91. (NRA 955-23.) Anjoukori okmánytár VII. 213. 262. 1358. május 12. (sab. p. asscensionis Domini). A somogyi konvent bizonyítja, hogy Konth Miklós nádor, a kunok bírája 1358. május 5-én kelt levelére (lásd az előzősz.) Mykla-i Miklós fia: Kopaz nádori emberrel János karbeli klerikust küldték ki, akik visszatérve jelentették, hogy áldozócsütörtök vigiliáján (máj. 9.) összehíván a szomszédokat és határosokat kiszálltak Basal birtokra, amelynek régi határait a pécsi káptalan privilégiális levele szerint megjárták, majd azt minden haszonvételével és tartozékával Péter fia: Miklós, László fia: Jakab és Corrardus fia: Péter Gewr nemzetségbeli nemesek részére iktatták ellentmondás nélkül a szomszédok jóakaratú egyetértésével (benivolum consensum). A birtok határa a pécsi káptalan oklevele szerint az Alma folyóban (rivus) kezdődik és egy kis völgyön át megy ad Ormam nyugat felé, majd innen észak felé egy úton és elér Szent Jakab földjéhez; innen keletnek megy egy folyóhoz, amelyet Kutusd-nak hívnak, és ezen a patakon nyugatnak halad és völgyön át felmegy egy határjelig, amely közös Bachev birtokkal; a völgyön át keletnek megy egy nagy útig, amelyet a császár útjának (via imperatoris) hívnak és ez keletnek megy egy határjelig, amely közös Szent Márton apátjának Rouazd nevű falujával (villa)-, majd az úton az Alma hiújához (ad pontem Alma), amelyet nagy hídnak (magnus pons) hívnak és az Alma folyón dél felé a Zoda prédium mellett és lejjebb Márton fia: néhai István földjéhez, innen Vagyus fia: Jakab volt földjéhez, majd innen a kezdő helyhez, ahol Márton fia: néhai Benedek földje van, s most utódaié és itt véget ér. Az oklevelet függőpecséttel erősítették meg. Imre szekszárdi apát, 18
