Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
május 24. június 01. június 06. június 07. június 15. június 16. június 21. június 22. június 29. július 02. védjei élén egy meglepetésszerű rohammal ellentámadást indított. A 9-16 óra között lezajlott barcsi csatában a mintegy 750 honvéddel, vadásszal, foglárral és nemzetőrrel szétverte a 800 szerezsánt és az 500 horvát határőrt. Ezután szuronyrohammal 15-20 perc alatt kiverték a császáriakat Barcsról. Az osztrákok vesztesége a 27 halott, 16 sebesült és 4 fogoly volt. A menekülőktől lemaradt 10 katonát szintén megölték. A fejvesztett menekülés során két túlterhelt komp elsüllyedt és az örvénylő Drávába még legalább kettő- százán fulladtak bele. A magyar veszteség ugyanakkor három halott és három sebesült volt. Szemere belügyminiszter Noszlopyhoz levelet intézett: „Honáru- lási bűnnel terhelt Czindery László javaira nézve szükséges lesz a nem tartható javakat árverés útján eladatni, különben tartsa Ön magát e ’ részben pénzügyministerium által kiadott szabályokhoz. ”28 Az orosz betörés hírére a somogyi közgyűlés 1000 főnyi gyalogságból és 200 főnyi lovasságból álló védősereg felállításáról határozott. Czindery Lászlót az udvar felmentette tisztsége alól. Noszlopy Gáspár - a kormány rendeletére hivatkozva - zárolta és összeiratta Széchenyi Lajos gróf felsősegesdi javadalmait. Noszlopy elrendelte valamennyi szolgabírónak, hogy ügyeljenek arra, nehogy egyesek a népet „...communisticus vagy bármi más irányban különösen foglalási vágyra lázítsák. ” Aki ezután „... másnak jogát sérti, nevezetesen erőszakos legelőfoglalók, erdőrombolók s más félék ha alkalmatosak, katonának fognak állítani. ”29 Akik pedig erre nem lennének alkalmasak és bűntettük bizonyított, börtönbe kerülnek. Paszkevics tábornagy, Varsó hercege, parancsnoksága alatt az orosz hadsereg - mintegy 200 ezer fő - megkezdte benyomulását Magyarországra. Szemere Bertalan megbízta Hunkár Antal veszprémi főispánt, hogy vizsgálja ki a Noszlopy ellen felhozott vádak. Szemere Bertalan Csapó Vilmos ezredest, az ozorai győzelem szervezőjét nevezte ki a dél-dunántúli népfelkelés összehangolt vezetésére. Haynau táborszernagy, a császári erők főparancsnoka, osztrák mintára elrendelte a magyarországi csendőrség felállítását. A minisztertanács Szeged környékét jelölte ki a honvédsereg főerőinek összpontosítására. Csertán Sándor, a zalai kormánybiztos ismételten segítséget kért Noszlopytól. A zalaiak addig eredményesen védték a Mura-partot és a magyar-stájer határt, ekkor azonban erejüket ehhez kevésnek érezték. 117
