Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)

Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)

november 05. november 20. november 25. november 28-29. december 13. december 14. december 16. december 18. december 22. december 23. december 26. Perczel ismételten sürgette a 800 főnyi somogyi önkéntes zászlóalj kiállítását. Három század somogyi nemzetőr - összesen 647 főnyi legénység­gel - tartózkodott a „Mura-melléki magyar had”-nál. Perczel Mór, a drávai hadtest parancsnoka a somogyi nemzetőrö­ket Nagykanizsára és Szőlősgyörökre vezényelte: „Somogy megye Közönségének! Éppen most vett tudósítások szerént a steyer sereg Fürstenfeldnél vonult össze. így tehát két oldalróli támadásnak lesz kitéve Ma­gyarország ezen vidéke és az ezt oltalmazó kis hadsereg. Mihezképest igen sürgősen szólítom fel Önöket, hogy minden erőt megfeszítsenek a valószínű élet halál harcrai készületre. Újonczainkat századokba osztályozva, habár tökéletes ruházat nél­kül is, kaszákkal, dzsidákkal ellátva küldjék sietve Kanizsára. Egy­szersmind rendelést tegyenek, hogy december első napjára két zász­lóalj nemzetőrség Szöllősgyörökön gyűjtessék össze, ott további rendelésemet várandó. A nemzetőrség legalább 15 napra elláttassék kenyérrel és élelmiszerekkel. ”25 A légrádi ágyúzásban - ahol az ellenség vereséget szenvedett - a so­mogyiak tüntették ki magukat a legjobban. Windisch-Grätz herceg hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépték az osztrák-magyar határt. Windisch-Grätz Schönbrunnból kiáltványt bocsátott ki. Ennek értelmé­ben ő nem a magyar nép, hanem a forradalmi kormány ellen harcol. A herceg érvényesnek ismerte el a jobbágyfelszabadító törvényeket. A hónap közepén Muraközből egyre több kedvezőtlen hír érkezett. A császári csapatok a Muraköz, illetve Stájerország felől támadtak. A Dunántúl északi részén is előrenyomult az ellenség. Ebben a hely­zetben félő volt, hogy Perczelt elvágják és megsemmisítik. Kos­suth utasította Perczelt, hogy haderejével azonnal csatlakozzon a fősereghez. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos sza­badcsapatok alakítására szólította fel az ország népét. Kossuth hadra hívó kiáltványa, amelyben tíz hold földet ígért a hadirokkantaknak, e napon jelent meg. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, a honvédhadsereg vereségei­nek hatása alatt, népfelkelést hirdetett, mert gerillaháborúval akarta az osztrákokat kifárasztani. A kormány rendeletére a december 23- án tartott vármegyei közgyűlés határozott szabadcsapatok szervezé­séről. A gyalogság vezetésével Niczky György grófot, a lovasságé­val pedig Somssich Imre grófot bízták meg. Windisch-Grätz tábornagy kiáltványában statáriumot hirdetett a népfelkelők ellen. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom