Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szíjártó M. István: Adalék Somogy megye 18. századi betelepülésének kérdéséhez

A nem Somogy megyében, de a Dunántúlon születettek megoszlása megyénként (a nyilak vastagsága hozzávetőleg arányos a mintában szereplő betelepülők számával) Noha az alapadatok köre természetszerűleg még szűkebb, a kirajzolódó tendencia a korábbiaknál is világosabb. Zalából érkezett a Dunántúlon született bevándorlók közel fele, Vasból mintegy negyedrésze, s e két megye mellett eltörpül a Dunántúl többi megyéjének Somogyba irányuló népességkibocsátása. Ha a később Felvidéknek nevezett területekről érkezett volna a lakosság Somogyba egy, a Dunántúlra már áttelepült népesség második generációjának formájában, akkor itt más megoszlást kellett volna észlelnünk, akkor a somogyi letelepülőket az Észak-Dunántúl vármegyéi sokkal egyenletesebb számban bocsátották volna útjukra. Ehelyett Vas és Zala kiemelkedő szerepe a vármegye újranépesítésében könnyen jelentheti azt, hogy a 16. századi somogyi őslakosságnak az északnyugati volt a természetes menekülési iránya, s az ő utódaik, illetve az áttelepülésük révén felduzzadt zalai-vasi népesség egy megfelelő hányada húzódott aztán vissza a török alól felszabadult somogyi területekre. Ez a folyamat a kiváltságosoknál könnyebben figyelemmel kísérhető, jobban feltérképezhető, s ekképpen régóta ismert. Az igen erős zalai és vasi kapcsolatok cáfolhatatlan tényét jelentik a Somogy megyei nemesség 18. századi társadalomtörténetének. Wellmann Imre a Magyarország története sorozatnak a korszakot tárgyaló 4. kötetében demográfiai elemzését nem a szokásos földrajzi egységek, s nem is a korszak saját geográfiai egységei szerint végezte el, hanem a volt kirá-