Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára

46 Helyesen Bukin. Település Zombortól nem messze a Mostanye mocsár mellett. 47 Vükorár és Pétervárad között a Duna mellett kiépített és megerősített császári tábor. Erős rác település, és katonai tábor 1697-ben. 48 Cobila = Cobil = Kovil. Újvidéktől keletre. Rác katonai központ. 48/a Demian Galatin. Karánsebes katonai parancsnoka is. (Comm. in Karansebes), Kaiserlicher Kriegs-Commisär. Alberto Galatino névvel is szerepel uo. 49 Eugen von Savoyen a császárnak küldött jelentésében utalt arra, hogy a beérkező kém- és felderítőjelentések sok ellentmondást tartalmaznak, és ezért személyesen indultak felderítésre egy erős különítménnyel. (Bécs Kriegsarchiv AFA Türkenkrieg 1697-8-26.). 50 Chitschkar mocsár. Valószínű Csikéria. 51 Nem sikerült a helyet behatározni. A hadinapló ugyancsak nem említi. 52 Syrak, Syrek=Szöreg (a szöregi mocsarak); tamási = Szenttamási. (Szenttamási mocsarak) . 53 Valamennyi ekkor keletkezett jelentés hírszerzői és kéminformáció arról számolt be, hogy a tatár, török és kuruc csapatok mindent felégettek. A fővezéri hadinapló is utalt arra, hogy a hadseregnek nem jutott sem fa, sem víz. Felégetett vidéken nyomultak a török után, mindenütt por és korom nehezítette a táborozást. (Bécs, Kriegsarchiv AFA Türkenkrieg 1697 - 9 - 13.) 54 Leopold Schlik (Slick) gróf, tábornagy, Tisza-Maros-vidék határparancsnoka. DunaTisza közti ezredek főparancsnoka. 5 5 Helyesen a nagyvezír parancsnoksága alatt. 56 Lásd erre részletesen Bécs Kriegsarchiv AFA Türkenkrieg 1697 - 13 - 7. (Diarium die Krieg-Operationen der K.Armée gegen die Türken vom Jahr 1697.) Továbbá: Bécs Kriegsarchiv AFA Türkenkrieg 1697 -13-1. Journal der Zug des Prinzen Eugen von Savoyen von Brod nach Sarajevo.) 57 A főparancsnoki jelentésben az áll, s minden leírás, s más tollából készült autentikus jelentésben ugyancsak erre van utalás, hogy mintegy 40-50 lépésnyi rés maradt a sáncok építése után, amelyen keresztül a keresztény csapatok balszárnyáról történt a betörés. Innen kerültek az ellenség hátába az első támadóoszlop katonái. Tehát nem támadt rés, hanem a törökök nem készítettek sem palánkot, sem védmüvet itt. Ez közvetlen a folyó partján volt, ahonnan a víz visszahúzódott. 58 Helyesen földből felhányt sáncot. 59 A fővezéri jelentés, és a hadsereg hadinaplója szerint, a támadó lovasság katonái leszálltak a lovakról, és úgy rohamozták a hevenyészett földsáncot, s a szekérvárat is. 60 Ahol javában folyt a zsákmányolás, a halottak kikutatása, és értékeik összegyűjtése. 61 A kocsik és a szállító szekerek számát valamennyi jelentés hatezer darabban állapította meg. Azonban vonó állatokat, lovakat nem tudták már zsákmányul ejteni, mert a szultánnal pánikszerűen menekülők magukkal vitték. így októberben, amikor a hadseregnek szállítási gondjai voltak, megkísérelték a vármegyéktől a lovakat, ökröket beszerezni, azonban sikertelen volt ez az akció. A lakosság nyilván elrejtette még megmaradt állatait. A fővezéri jelentés csalódottan állapított meg, hogy a hatalmas szekér zsákmányból alig tudnak pár százat használatba venni. 62 Dietrich von Glöckelsberg (Glöckelsperg) császári ezredes (Obrist) végigharcolta a magyarországi hadszíntereket, kiemelkedő tetteiért tábornokká léptettek később elő. 63 Megmaradt az ekkor összehívott hadsereg haditanácsi értekezlet jegyzőkönyve. Valamennyi tábornok a hadjárat továbbfolytatása ellen érvelt, néhányan azonban kisebb akciók végrehajtását lehetségesnek tartották. Az érvek között logisztikai problémákat soroltak fel. A szállítás nehézségeit, az élelmezés és muníció elégtelenségét, továbbá a megindult csapadékos időjárás nyomán tönkrement útviszonyokat. A táborba küldött félmillió gulden az elmaradt zsoldok és egyéb kiadásokra sem