Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Aradi Csilla: Adalékok a Várdai család XIII-XVI. századi történetéhez

deák és az ő frigyükből származott Várdai Pál, Tamás és Simon. Érdekesség a nőági Várdai név továbbélése, bár Tamás esetében többször a Várdai (Babai) Tamás elnevezés is előfordul. A perben szereplő záloglevél 115 tiszta arany magyar forintról szól, amellyel Korothnai István és Gergely tartoztak, és amelynek kisebb részét most, nagyobb részét a következő Nagyboldogasszony-napig (aug. 15.) kell kifizetniük, különben Várdai Tamás egész Jutát és Várdát elfoglalhatja és egészen a kifizetésig birtokolhatja.

11 A következő említés 1508. február 4-én kelt, amikor a somogyi Szt. Egyedmonostor (ti. Somogyvár) konventje előtt Dégi Bernát és György nemesek többek között Várdai Tamás és Pál deákokat vallják ügyvédekül mindennemű peres ügyükben.

12 Egy érdekes egybeesés vetődik fel Várdai Pál személyével kapcsolatban. Létezik a történelemben egy bizonyos Várdai Pál, aki 1521-ben lett budai prépostból veszprémi püspök és királyi kincstárnok. 1524-ben már egri püspökként, majd 2 évvel később esztergomi érsekként látjuk viszont, amely tisztséget 1549- október 12-ig, 66 évesen bekövetkezett haláláig viselt, 1542 decemberétől pedig királyi helytartóként találkozunk vele.

13 Egy 1535. szeptember l-jén kelt oklevél szerint Várdai Pál esztergomi érsek, prímás, pápai követ és királyi főkancellár is volt egy személyben.

14 Várdai Pál először Szapolyai János embere, később azonban Ferdinánd pártjára áll. 1536-tól Garamszentbenedek az esztergomi érsek alá került, innentől kezdi egyre inkább az erődjelleget magára ölteni és egy év múlva már a felvidéki védelmi szövetség tagjaként látjuk viszont, 1542-től pedig csak világi papok lakják. Ság premontrei kolostor őrségét is Várdai Pál érsek finanszírozta, ahol 15494?en 24 lovas és 50 hajdú szolgált 2544 Ft évi zsoldért. Érdekes adalék, hogy 1552-ben már lebontását javasolták gyengesége miatt.

15 Várdai Pál címerét egy 1544-ból származó és a Varbóky családnak szóló adománylevélből ismerjük, amelyet Várdai Pál pecsétjével látott el. A hátsó lábain ágaskodó oroszlánábrázolás semmiképp sem rokonítható a Kisvárdaiak sárkánnyal körülvett agancsos címeréhez.

16 Várdai Pál testvére, Mihály a mohácsi csatatéren lelte halálát. Kubinyi András 1471-ben a székesfehérvári polgárok köréből Várdai nevű embert tudott kimutatni, aki szintén a család tagja lehetett.

17 Ugyancsak ügyes politikusnak mondható a XVI. sz. közepe táján élt Várdai Tamás, akinek birtokait 1530-ban még Szapolyai vette védelmébe,

18 később azonban Ferdinánd személynöke lett. Gyermekeit név szerint ismerjük, ennek alapján Péter nevű fia 1518-1522-ig élt, Zsigmond 1520. október 18-án született, János 1522. május 7-én, végül második Péter nevű fia 1524ben látott napvilágot.

19 1511-ben Várdai Babai Tamás nemes, Korothna várának várnagya, panaszt emel Enyingi Török Imre, Korothnai István és Zomayomi Fóris urak ellen. A panaszost február 15-én az országbíró birtoka iktató oklevele alapján Várda faluban egy nemesi udvarház és Várda falu felébe örök joggal, ellentmondás nélkül beiktatták. Ez egykor Várdai Mihályé volt, majd pedig Korothnay István birtokolta. Március 24-én azonban a fentebb említett urak több mint 130 jobbágyukat kiküldve fegyveresen és hatalmaskodva rátámadtak a várdai udvarházra és elfoglalták azt.

20 A per kapcsán kiderül, hogy a budai káptalan embere a kiváltságlevelet hibásan készítette el, így ennek megújítása szükséges. Ekkor a királyi parancslevelet Várdai Babai Tamásnak Somogyvár mezővárosbeli lakásán adták át, mivel várdai udvarházát még mindig Korothnai