Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

A vármegyei nemzeti bizottság január közepén még egyhangúan döntött arról, hogy Szökendy János államügyészt jelölik erre a tisztségre.

3

' Ugyanakkor a kommunisták erőteljes szervezőmunkába kezdtek az új rendőri állomány kialakítása érdekében. A csendőrség megszüntetéséről és az Allamrendőrségről szóló kormányrendeletek" - párosulva a politikai körülményekkel lehetőséget adtak az állomány nagymértékű lecserélésére. Arról is intézkedtek, hogy a felállítandó megyei - törvényhatósági - főkapitányság vezetőjét az önkormányzat, esetünkben ekkor a nemzeti bizottság javaslata alapján a belügyminiszter nevezze ki. A rendőrség részlegei közül csak a politikai (később államvédelmi) osztály felállítása és vezetőjének személye körül alakult ki vita a pártok között. A munkáspártok, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezeti képviselők támogatásával többséggel rendelkeztek a nemzeti bizottságban. Sőt az MKP és SZDP helyi vezetőinek ebbéli szoros együttműködése arra is alapozódott, hogy míg a rendőrség állományának új tagjait nagyobbrészt az előbbi párt toborozta, addig a régi rendőrtisztek és közrendőrök jelentékeny része az utóbbi párt felé orientálódott. E körülmények folytán a kommunisták viszonylag könnyen el tudták fogadtatni javaslataikat. Mégis egy ideig érdekes fordulatot vett a rendőrség vezetéséért folyó küzdelem. A Kommunista Párt többször felvetette a kapitány lecserélését, ám az orosz városparancsnok hónapokig ragaszkodott az ő személyéhez. Ebben a többi párt teljes mértékben egyetértett vele.

36 Amikor a vármegyei főkapitányság megszervezése kapcsán mindenképpen új ideiglenes vezető kinevezésére került sor, akkor a kommunistáknak sikerült elérniük azt, hogy egy „idegenből" áthelyezett kommunista személyt, Molnár Győzőt helyezzen Erdei Ferenc belügyminiszter ebbe a pozícióba.

37 A rendőrség vezetésével kapcsolatos vitáknak egyre inkább meghatározó motívumát képezték a sokasodó erőszakos, törvénytelen akciók. Ezek természetesen negatívan befolyásolták a kommunisták politikai és erkölcsi megítélését, akik a Somogyvármegye c. lap hasábjain igyekeztek cáfolni vagy bagatellizálni az atrocitásokat. Közülük feltétlenül említeni kell Anti Ödön kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő és társainak őrizetbe vételét, mely esetben az egyik kommunista vezető, Havas Béla kénytelen volt nyilvánosan elhatárolni magát és pártját a politikai rendőrség „túlbuzgóságától".

38 1945 őszén - nem függetlenül a közelgő parlamenti választásoktól kiéleződtek a viták a rendőrség ügyeiről, ezért a kommunista lap meginterjúvolta a megyei főkapitányt.

39 Az interjúalany mondandójának a lényege az volt, hogy igen sikeresen valósult meg a rendőrség új szervezetének kialakítása, és az nagyon eredményesen dolgozik a közrend, a közellátás védelmében... stb. A főkapitány igyekezett kisebbíteni a „túlkapásokat", amelyeknek a többsége szerinte a falusi nép felelőtlen, személyi bosszútól vezérelt feljelentéseivel magyarázható. A vármegyei közigazgatás első tisztviselője az alispán volt, akinek feladatai nem merültek ki csak a szorosan vett megyei apparátus vezetésében. A törvények és a kormányzati intézkedések végrehajtásának irányítása, összefogása, valamint a járási főjegyzőkön keresztül a jegyzőségek munkájának közvetlen felügyelete is a hatáskörébe tartozott. Az alsóbb szintű közigazgatási apparátus személyzeti ügyeinek eldöntésében ugyancsak meghatározó szerepe, felülbírálati joga volt, sőt elmozdíthatta állásukból az önkormányzati testü-