Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Paál László: Somogy megye sajtója 1914-1944. (Harmadik közlemény)
ami az USA elnöke fizetésének felel meg. 31 Másutt azt olvashatjuk: A liberális burzsoázia meg van magával elégedve, képtelen az önreformra. Amint látjuk, a támadások éle a világot egyre jobban behálózó monopolszervezetek ellen irányul. A kis- és középtőkések ugyanis tehetetlen irigységgel és felháborodással szemlélték, hogy amíg az ő soraikból tömegesen jutnak csődbe, a felső tízezreket nem érinti a válság. Sőt: kihívóan tömik a zsebüket, hasznot húznak mások tönkremenéséből. A vizsgált időszak utolsó évtizede bővelkedett meghökkentően zavaros és szélsőséges nézetekben eszmeáramlatokról, társadalmi kérdésekről, az állam szerepéről, a politika és a tömegek viszonyáról és természetesen a szocializmus megvalósulásának tapasztalatairól. A felélénkült jobboldali propaganda természetesen a somogyi lapok révén is igyekezett erőteljes hatást gyakorolni a közvéleményre, elfogadtatni velük a belső feszültség levezetésének kialakult módszereit, formáit, benne a felerősített irredentizmussal és az antiszemitizmussal. Vezércikkek, folytatásos elmélkedések illetve pártvezetők, nemzetgyűlési képviselők előadásairól készített tudósítások - kisebb részben riportszerű beszámolók - adnak képet arról: miként követte a somogyi sajtó a szellemi áramlatokat, a politikai nézetárnyalatok változásait, hogyan foglalt állást, mit és milyen formában közvetített a különböző nézetekből, felfogásokból. A lapokban változatlanul fontos helyet foglalt el a szociáldemokrácia ócsárlása, túlhaladottságának, életképtelenségének bizonygatása. Az újságok 1934-ben diadalittas kárörvendezéssel adták hírül, hogy „Ausztriában most omlik össze az egész közép-európai marxista tákolmány" - De bezzeg nálunk - vonta le a következtetést a cikkíró - „nem érezhették magukat a magyar munkások a sors és a nemzetközösség kitagadottjainak: különösen a Gömböskormány programja óta, amely minden dolgozó érdekét szolgálja. Nálunk a munkásság és a polgárság egymásra utaltságának felismerése biztosította az ország nyugalmát." 32 Az uralkodó osztályok elégedettsége elméleti cikkekben is kifejeződött. A Somogyi Újság egyik szerzője a következőképpen vélekedett a nemzetközi szociáldemokráciáról: „Munkásérdekek címkével ellátott felekezet, saját, külön nézetet adagoló társaság, amely inkvizícióval, terrorral, dogmákkal és átokvillámokkal dolgozik, és a maga részére halhatatlanságot követelve az egész mozgalmat vallási térre erőltette át." 33 A totális állam eszméjének elterjedése kapcsán egyre gyakrabban foglalkoztak a lapok - a legkülönbözőbb témákkal összefüggésben - az állam szerepével, a gazdasági és társadalmi folyamatokba való beavatkozásának szükségességével. A Somogyi Újság egyik 1934 januári számában a szerző szemére veti az államnak: ő a felelős azért, hogy kétségbeejtő nyomorban százával és ezrével szaladgálnak munkaalkalmat kereső emberek az utcán, hogy apák, anyák lesznek szinte tömegesen öngyilkosok... „Az állam köteles biztosítani az életet" - szögezte le. 3 ' Néhány hónap múlva a lap egyik cikkírója „kegyetlennek és vaknak" nevezte a kapitalizmust, amely mit sem törődik azzal, hogy a tömegek a „leglehetetlenebb, szélsőséges, félkegyelmű irányzatokban" keresnek boldogulást. 35 Az Uj-Somogy francia példára hivatkozva követelte: az állam megfelelő szerveinek beleszólási jogot kell biztosítani a termelési és árpolitikába. 36
