Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

JEGYZETEK 1 Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában. 1700-1848. Kaposvár, 1988. A szerző e munka 2. jegyzetében részletesen felsorolja az e témával foglalkozó szerzőket és műveiket. Ezenkívül kell még megemlítenünk Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848). In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1986. 245-278. c. tanulmányt. 2 A térképeket Fonyódi Valéria a Görög-Kelemen: Magyar Atlasz c. munka megyetérképei alapján készítette. 3 Kriegsarchiv, Wien. Kartensammlung. K VII. k. Landesbeschreibung, III.-VIII. Ortschafts-Tabelle, s a hegyek, völgyek, vizek leírását tartalmazó kötetek. (Továbbiakban: WKL). Topographisches Post-Lexikon von Ungarn sammt den dazu gehörigen Provinzen und Siebenbürgen. I-V köt. Kiadta: Christian Crusius. Wien, 1804-1809. Vályi András: Magyar országnak leírása. I-III. köt. Buda, 1796-1799. Ludivicus Nagy: Notitiae politico-geographico statisticae Inclyti Regni Hungáriáé Partiumque eidem adnexarum. Tomus primus. Buda, 1828. 4 Vö. Pallas Nagy Lexikon. 16. köt. Budapest, 1897. 626. E lexikon szerint Vályi András nyelvész és topográfus volt, 1764-tó'l 1801-ig élt. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. XTV köt. Budapest, 1914. 809-810. (Szinnyei Vályi Andrásnak 10 művét sorolja fel. Kilencedikként említi a lexikont, s 10. volt az addig készített térképekből „lehetőképen megjobbítva kibocsáttatott" Magyarország földrajz könyve. Ezt a művét Pesten 1798-ban jelentette meg.) 5 Vályi i.m. I. köt. oldalszámozás nélküli első rész. Vályi András a művét József nádornak ajánlotta. 6 Szinnyei i.m. IX. köt. Budapest, 1903- 673. - Petrik Géza: Magyarország bibliográphiája. 1712-1860. II. köt. Budapest, 1890. 835. (Nagy Lajos első művét Bécsben adták ki 1817-ben, latin nyelven.) 7 WKL, K VII. k. 116. E.l. Abteilung. Topographische Beschreibung des westliches Theil Ungarn zwischen der Donau und Drau. 1. Ternion. I. Gedrängte Beschreibung der Gebirge sammt deren darauf befindlichen Waldungen. Ezt a leírást Sopronban 1812. május 1-én írták alá. 80. o. Communicationen. (Itt jegyzem meg, hogy ez a kifejezés a korabeli szótár C Joseph von Marton: DeutschUngarisch-Lateinisches Lexicon. Wien, 1823. 511. o.) szerint a háborús időkben a helységek és a csapatok közötti összeköttetést jelentette. 8 A mérnök közlése szerint az 1. és a 4. útvonal fele, a 3. és 6. út kétharmada, az 5. út negyede és a 9- út teljes egészében homok altalajú, az 1. út keverten agyag és homok, a többi út agyagos, vagyis az utóbbiak esős, nedves időszakban használhatatlanok voltak. 9 WKL, i.m. VII. Ortschafts-Tabelle. 10 A haditanács 1764. május 12. rendelete alapján a szomszédos lakott helység gyenge lépésben óránként 4750, rendes lépésben 5000, erős lépésben 6000 lépés volt. (Idézi: Gábor Imre - dr. Horváth Árpád: A hadi térképek históriája. Budapest, 1979. 113-114. o.) A lépés (Schritt, passus) régebben 93,78 cm volt, de az újabb korban ennek használata kikopott a gyakorlatból - amint ezt Bogdán István megállapította, s a 18. században már a közepes lépés nagyságát használták, aminek értéke: 71-75 cm. (Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végén. Budapest, 1978. 82. o.) A továbbiakban számításainkban az 5000/óra és a lépésnél 73 cm-t alkalmaztuk. 11 Crusius i.m. I. köt. XVTÍl-XLX. p., XXXIII. p. stb. 12 Mértékügyi törvények és szabályok gyűjteménye. Budapest, 1905. (Az 1874. VIII. t.c. Mértékbehozatali törvény. 9. § 18. o.)