Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
A tanulságok levonása Úgy gondolom, hogy egy meglehetősen nagy anyag: a hadmérnökök útmenti településekről készített táblázatai - különös tekintettel arra, hogy ezek háromféle feldolgozásban maradtak az utókorra, - feljogosítja a kutatót arra, hogy az abból eléje táruló sokszínű képből, adatsorból tanulságokat vonjon le, az eredményeket mérlegre tegye és megpróbálja rendszerezni, rámutatva a még kutatásra váró feladatokra. Ezt a szándékomat azzal szeretném alátámasztani, hogy amikor a felsorolt utak melletti településeket feltüntető, bejelölt térképre tekintettem, világossá vált előttem, hogy Somogy megye tájainak mindegyikén végighaladtak a hadmérnökök, s így végül is ez az anyagrész is elegendő arra, hogy általános következtetéseket vonjunk le a megye akkori helyzetére vonatkozóan, s rámutassunk a még pótlandó hiányokra. A tanulságok levonását elősegíti az, hogy nemcsak ez az egy alapforrás ismertette meg az olvasókkal a kérdéses területeken fekvő településeket, hanem az azokkal foglalkozó munkák egész sora. E sok forrás elemzéséből pedig kiderült, hogy mindegyik másról tudósított, s e híradások kis mozaikkockáiból állt össze aztán a teljesebb kép Somogy megye 18-19. századfordulói életéről, mindennapjairól. A II. József korabeli népszámlálás és L. Nagy anyakönyvek adataira támaszkodó munkája pontosan rögzítette a népesség és a házak számát. S e közé a több mint 40 esztendő közé ékelődik a hadmérnöki táblázatok egyik típusa, amely közli a településekben élők becsült számát. S ezt mintegy kiegészíti a többi hadmérnöki táblázat, amelyben a házak száma szerepel. Ezek az adatok elénk tárják a népesség és a házak számának változását, s helyenként további helytörténeti mélységben végzendő vizsgálatokra ösztönöznek. Vályi lexikonában és a megye által 1812-ben készített leírásban elsősorban a gazdaságtörténészek kapnak képet az egyes településekben használt földművelési rendszerről, a termelt növényekről, az állattartásról, de főként a földrajzi környezetről. A hadmérnökök táblázatai, jelentései konkrétabbá teszik ezt a képet az általuk becsült állatlétszámok közlésével, s bemutatják a táj földrajzi arculatának praktikus oldalát is. Nem elhanyagolható a postalexikon sok érdekes kulturális adata, s L. Nagy művében szereplő vallási megoszlásról kialakítható kép sem. Ez ui. nemcsak az egy-egy településen belül meglévő változatos kultúrát jelenti (hiszen az eltérő vallás más-más kultúrát is jelez), hanem - igen gyakran - különösen, ha egy-egy felekezet hívőinek száma nagy a kérdéses településben, - a kialakuló vagy kialakulóban levő munkamegosztás mértékére is felhívja a figyelmet (a görögkeleti és a zsidó vallású lakosság kereskedelemben való érdekeltsége ma már közismert). S nem utolsósorban sok felvetődő probléma magyarázata található meg azokban a megyei levéltár kincseit közreadó munkákban és feldolgozásokban (s itt elsősorban Szili Ferenc idézett úttörténeti munkáira gondolok), amelyekben már rendszerezetten és készen található az anyag összehasonlításra, következtetések levonására vagy éppen egy-egy probléma megoldására.
