Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Ez az út - úgy tűnik - nemigen felel meg a felvonulási céloknak, ezért lényegesen kisebb figyelmet fordítottak rá, mint a megye nyugati oldalán húzódó utakra. Egy pillantást kell még vetnünk arra, hogy ezek a települések 1828-ban milyen képet tárnak elénk. L. Nagy művének adatai nem okoznak túl nagy meglepetést, de néhány vonatkozásban mégis perdöntőek lehetnek. Szemes faluban feljegyzi a mérnök a postahivatalt és a filiális templomot. 48 házban 375 lakos élt akkor (közülük 18 volt protestáns, 15 izraelita, a többi katolikus). Visz faluban filiális katolikus templom, 35 ház és 287 lakos élt, kb. felefele arányban voltak katolikusok és protestánsok, továbbá 19 izraelita. Őszöd, a régi helyesírással írtán: Eöszöd katolikus filiális templommal, kálvinista imaházzal szerepel, 40 házában 325 lakost jegyeztek fel. Szólád faluban r. katolikus és kálvinista templom, továbbá 83 ház és 635 lakos került feljegyzésre, zömmel protestánsok, 119 katolikus és 18 izraelita. Szárszón kálvinista imaház, 75 házban 573 lakos élt (162 kat., 11 izr., a többi protestáns). - Szamárdiban róm. katolikus templom, 68 házban 519 lakost jegyeztek fel. Köröshegyen katolikus és kálvinista templom állott, 141 ház és 1081 lakos, akik közül 221 volt katolikus, 42 izraelita, a többi protestáns. Ezek a számok nagyságrendjükkel igazolják a mérnöki becslés helyességét, de két települést a puszták és diverticulumok között tünteti fel ez a munka: Rádot, amelyben 22 ház állott ekkor és 164 lakos élt, és Szántódot, ahol állt ugyan egy filiálisnak jelzett templom, de a házak száma mindössze 7 volt s a lakosoké 62. A hadmérnökök utat jelölő anyaga a továbbiakban is tartogat meglepetéseket. Csatolmányként találunk benne egy olyan táblázatos anyagot, amelyben út megjelölés nélkül egymást követik a települések nevei, amelyekben feljegyezték a házak és az állatállomány számát. Ahogyan ezeket a településeket a térképen végigkövetjük, találunk köztük falut, mezővárost, pusztát, a fent említett adatokkal és néhány rövid megjegyzéssel. Az adatokat a mellékelt táblázatba foglaltuk, eléje helyezvén a II. József népszámlálási anyagában fellelhető házszámadatot és L. Nagy munkájában rögzített házadatot. A néhol elírt helyneveket a térképen található helynévvé korrigáltuk. Úgy hiszem ez a táblázat önmagában is elegendő, hogy a következőkben sorra kerülő összegzésünket alátámassza. A hadmérnök megjegyzései ezekben a táblázatokban nagyon rövidek. Általában az áthaladásra vonatkoznak, még a község „státusát" is ritkán jelöli meg. Feltünteti a szilárd anyagból készült épületeket, elsősorban a kórházzá vagy magazinná átalakítható kastélyokat, magtárokat. Töponáron Festetics kastélyát, Sárdon Somssich rezidenciáját, Csokonya mezővárosban a két papot stb. Ha a mellékelt térképeinkre tekintünk, amelyek az 179343an Berken János által metszett, továbbá Görög és Kerekes által gróf Festetics Györgynek ajánlott Somogy megye térkép alapján készültek, akkor azonnal megállapíthatjuk, hogy ezt a megyét pókhálóként szőtték át ekkor az utak, s a mérnöki jelentés minden lényeges és kevésbé lényeges települést megvizsgált, sőt több település neve és adatai ismételten felbukkannak az egyik vagy másik mérnöki táblázatban.