Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

férfi és 200 ló volt ott elszállásolható. Állatállománya 20 ló és 80 ökör volt. Mernye faluban 80-80 ház és istálló került feljegyzésre, 1600 férfi és 400 ló számára volt szállás teremthető. Az állatállomány 30 lóból és 60 ökörből állt. A hadmérnök megjegyzése az egész útszakaszra vonatkozik, így az ismertetés végén tekintjük azt át. Idetartozik azonban az 1812-ben született megyei leírás e településekre vonatkozó kiegészítő adatsora, amely szerint Kér az igali járásban Svastits Antal faluja. A határa egy kiemelkedő síkságon van, amelyet három völgy vág keresztül. A határ nyugati részén a hegyet erdő borítja. A lakosok magyar katolikusok. A faluban van egy nyilvános katolikus kápolna, amely a mernyei plébániához tartozik. - Ráksi határa is dimbes-dombos, lakosai katolikus magyarok. - Mernye a kaposi járásban van, a határ keleti része hegyes-völgyes és erdős, a nyugati része berkes, és egy meghajlított sík formát utánoz. Szőlőhegyén közönséges bor terem. Lakosai katolikus magyarok, templommal, plébániával. L. Nagy 1828-ban megjelentetett és anyakönyvek adatain alapuló műve szerint e három község lakossága nem volt annyira egyöntetű, mint ahogyan a megyei leírásokban rögzítették, vagy a közbenső időben változott meg a vallási összetétel. Szent Gáloskéren filiális templom állt és 67 házban 505 lakos élt. Közülük 19 volt protestáns és 5 izraelita, a többi katolikus. Ráksiban hasonlóképpen feljegyezték a filiális templomot, 42 házat és abban lakó 333 főt, akik közül 29 volt protestáns, a többi katolikus. Mernye viszont ekkor már a megye mezővárosai között szerepel, a Kapós folyónál, róm. kat. templommal; 120 ház állott benne és 924 lakosa volt (6 izraelita, a többi katolikus). Jelentősége megnőtt, ami a hadmérnök által megadott házak számában is kimutatható.

141 Az útleírás szerint a következő állomás Igali (sic!), amely II. József idején még Batthyány Tódor gróf falujaként került feljegyzésre 195 házzal és 1358 lakossal. Vályi lexikonában már magyar mezővárosnak írja, Nágocstól 1 mérföldre esik déli irányban. Lakosai katolikusok, jó határa és különféle „vagyonnyai" vannak.

142 A néhány évvel később megjelent postalexikon adatai szerint magyar mezőváros, amelytől egy egész járás nyerte nevét. Róm. kat. plébánia és egy pompás (prächtige) templom van itt. A falu egyik oldalát erdő határolja. Szemes 5 órányi távolságra van tőle.

143 A hadmérnök 250 házat és 240 istállót jegyzett fel területén. Ötezer férfit és 1000 lovat lehetett oda beszállásolni. Állatállománya az 1810-es években 45 ló és 500 ökör volt. - A korabeli megyei leírás Batthyány-birtoknak említi. A mezőváros dombon fekszik és benne található a vármegyében állomásozó katonaság törzskara számára egy szép kvártély ház. Érdekes, hogy a hadmérnök erről nem tett említést! A szántóföldek a síkságon vannak, az erdő és a szőlő a határban fekvő hegyeken. Jó asztali bor terem itt. Lakosai „szabadságolt állapotúak", magyar katolikusok. Uradalmi kiváltságuk, saját templomuk és plébániájuk van. L. Nagy műve szerint ez a mezőváros Batthyány Antal grófé, katolikus templommal, 165 házzal és 1232 lakossal (közülük 26 izraelita, 7 protestáns, a többi katolikus).

144 Az út mentén ismét három falu és egy mezőváros következik - a hadmérnök tudósítása szerint. Acsa falu II. József idején a veszprémi püspök faluja volt, amelyben 85 ház állt és 614-en éltek ott. Andacs (sic!) ugyancsak e püspök birtokához tartozott, 114 házzal és 839 lakossal. Nágocs pedig gróf