Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

fesszor, a keszthelyi Georgicon tanára is felhasználta Somogy megyéről készített összefoglalásában." Ezek szerint Somogy megyén a 19. század elején 11 főútvonal vezetett át, de a hadmérnök által felsorolt utaknak legfeljebb egyegy kisebb vagy nagyobb szakasza egyezett ezekkel a jól karbantartott főútvonalakkal. Ezért olyan fontosak - véleményem szerint - a legapróbb észrevételek is, amelyeket az utakkal kapcsolatosan a Landesbeschreibung tartalmaz. Visszatérve vezérfonalunkhoz, a hadmérnök útirányokat is tartalmazó településtáblázataihoz, az anyagban ismét egy Kaposvárra vezető útvonal tárgyalása következik. Ez az út Szigetvárról indulva Boldogasszonyfán át jut el Somogy megye székhelyére. Szigetvár az indulóállomás, de ennek leírását a hadmérnök már másutt közölte, itt csak utal rá. A Kaposvárra vezető út,,köztes" állomásai a következők: Mosgő, Szent László, Boldogasszonyfa, Bőszénfa, Simonfa, s végül Kaposvár mezőváros. A Szigetvár utáni első állomás: Mosgó, amelyet a hadmérnök falunak jelez. II. József idején is falu, Batthyány Tódor gróf birtoka, ahol 95 házban 476-an laktak. Vályi lexikona szerint Mozgó néven magyar, horvát, német falu Somogy megyében, Batthyány uraság birtoka. Lakosai katolikusok. Szigetvártól 1 órányira fekszik, Almamellék szomszédságában. A határ középszerűen termékeny, erdeje és szőleje van, de legelője szűk.

100 A hadmérnök jelentése szerint 1810-ben Mozsgón 80 férfi és 70 nő lakott, 45 ház és 40 istálló volt. Az elszállásolható férfiak száma 1000, a lovaké 900 volt. Az állatállomány 36 lóból és 50 ökörből állt. A megjegyzések rovatba bejegyzettek szerint az átjárás nyitott és minden időben járható volt, minden oldalról dominál. Talaja agyag, szőlő és gabona terem a határban. Lakói erős és egészséges emberek. Elöljáró: a bíró. Az út nyugati irányban vezet el és a magaslatain magas törzsű lombos erdő van. 1812-ben a megyei leírás a szigeti járás mezővárosai között említi Mosgót, amely Battyhány Tódor gróf birtoka volt akkor. Területe hegyes-völgyes, erdőben és szántóföldekben gazdag, rétjei vannak. Lakosai németekkel kevert magyarok, katolikusok, akiknek temploma és plébániája van. Evi két vásárt tartanak a mezővárosban.

101 L. Nagy művében is a Somogy megyei mezővárosok között szerepel. (Oppidum Juris Comitum Batthyány) Róm. kat. temploma volt, s 81 házban 627 lakost jegyzett fel (ebből 8 volt izraelita, a többi katolikus). A következő település, amelyet ez a „hadi út" érintett, Szent László volt. II. József idején Festetics Lajos gróf volt a földesura. Kilencvenhét házban 452 lakos élt. Vályi lexikonában magyar faluként jegyezték fel Somogy megyében, lakosai katolikusok. Ferences kolostor volt a faluban és „határja jeles termésű".

102 A hadmérnök szerint 240 férfi és 210 nő lakosa volt az 1810-es években. Száz házat és 80 istállót jegyeztek fel. Az elszállásolható férfiak száma 2000, a lovaké 350. Az állatállomány 60 lóból és 55 ökörből állt. Az átjárás széles volt, nyáron jó, de télen nehezen használható az út, nem átutazható esős idő esetén. Minden oldalról magaslatok dominálnak. A hegyoldalakat részint gabonával vetik be, részint szőlő borítja azokat. A lakosok erős, egészséges emberek, akik földművelésből élnek. Az elöljáró a bíró, de egy katolikus pap is él a faluban.