Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
A megjegyzések rovat szerint az áthaladás a városon nagyon nehéz, télen nem közelíthető meg, s egy oldalról sem lehet átutazni. A várost egy erősség védi, de nem kiemelkedő. Több jelentős épület van benne: egy ferences kolostor, amely hadikőrházzá (Feldspital) alakítható át, s más épületek. Lakói többnyire kézművesek és kereskedelemből élnek, de nagyobbik részük földműves. Egészséges, erős, szorgalmas emberek. A város élén egy bíró áll, de lakik benne egy görögkeleti és egy római katolikus plébános is. A város síkságon terül el, határában legelő (Hutweide) és gabonaföldek (Fruchtfelden) találhatók. Az 1812-ben készült megyei leírás hasonlóan írja le földrajzi fekvését, termékeny talaját. A vár mellett terül el a mezőváros, amelynek két hídja van: az egyik a kanizsai elővárosban, a másik Pécs irányában. Lakói római katolikus magyarok, németek, szerbek „vagyis bosnyákok" - mint írja -, ezenkívül sok nem egyesült rác is él itt - hangzik a szöveg. Posta is van itt és azonkívül évi 4 vásár (2 az uradalomé, 2 a városé). 72 Már ezekben a szövegekben találunk utalást a várostól némiképp különálló várra. A Landesbeschreibung iratai között van egy olyan fasciculus, iratköteg, amely külön a várakkal, kastélyokkal, erősségekkel foglalkozik/ 3 Ebben meglehetős részletességgel találjuk Szigetvárának leírását is, amely a Bécs felé vezető úton fekszik. Ez 3 öl magas és 15 láb vastag fallal megerősített erőd, amelynek akkor a bal oldala beomlott, de a többi része jó volt. Az Almás patak átfolyik a városon, és ennek vizét vezették a várárokba. Megemlékezik a két várkapuról, a szabályszerűen épült városról, és kiemeli, hogy a ferences kolostor 1000 beteg befogadására alkalmas kórházzá alakítható át. Viszonylag részletes leírását kapjuk a vár akkori állapotának, amely a várostól északra feküdt és azzal egy 15 lépés hosszú és 24-30 lépés széles híd kötötte össze. (Ha 72 cm-nek számítunk egy lépést, akkor ez egészen tekintélyes méretű híd volt!) A hadmérnök egészen jó állapotban levőnek ítélte akkor a szigetvári várat, amelyet esetleges védekezés esetén jól fel lehetett használni. Erős és szilárd építmény volt még akkor, istállókkal és istállóbejáróval, téglafallal, sarokbástyákkal. Részletesen foglalkozik a török templommal is, és az építőanyagának felhasználását javasolja. Minket most a város érdekel és annak adatai nagyon elgondolkodtatóak. L. Nagy 1828-ban 413 házat jegyzett itt fel, s a népesség összes száma 3087 fő volt (2739 katolikus, 92 görögkeleti, 39 protestáns, 217 izraelita), ami jócskán elmaradt a hadmérnök 7500 fős becslése mögött. Bár - és ezt feltétlenül meg kell említenünk -, Szigetvár a 18. század végétől kemény harcban állt földesurával, Festetics Lajossal, és elképzelhető, hogy ennek a harcnak váltakozó menetei a lakosság lélekszámának alakulására is befolyással voltak. 74 A következő út, amely Somogy megyén át vezetett, Istvánditól Szomajomon át vitt Kaposvárra, majd egy másik Szigetvárról haladt a megyeszékhely felé - Boldogasszonyfán keresztül, s egy harmadik Hárságyon át kötötte össze a megyének ezt a két fontos települését. Ezeken az utakon is végighaladunk, megvizsgálva, mennyi és milyen plusz információt nyerhetünk a hadmérnök titkos tudósításaiból.
