Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
laktak. Néhány katolikus és 9 fő izraelitán kívül a többi lakos református volt Nagydobszán, templommal és lelkésszel. 69 Az adatok egybevetése arra mutat, hogy a hadmérnök több házat jegyzett fel, mint más hivatalosnak minősíthető felvétel, de ez magyarázható azzal, hogy e titkos feljegyzés az urasági épületeket sem kímélte, sőt a kórházi elhelyezések esetén éppen a kastélyokat és egyéb szilárdabban épített urasági épületeket emelte ki. A lakosság számában mutatkozó eltérés itt arra utal, hogy a hadmérnök számára csak a munkabíró lakosok száma volt érdekes. A következő település Görösgál falu, amelyben 1810-ben 40 férfi és 50 nő lakott - a hadmérnök feljegyzése szerint -, s ahol 30 ház és 20 istálló állott ugyanakkor. Az ott elhelyezhető férfiak száma 300, és a lovaké 100 volt. A faluban összesen 17 lovat és 30 ökröt jegyzett fel. A megjegyzések rovatban leírja a mérnök, hogy ez egy kis szétszórtan fekvő település az út mellett. Van ott néhány olyan épület, amely több ezer portio széna és zab (Hafer vagy Haber) elhelyezésére alkalmas magazinná, raktárrá alakítható át. A lakosai földművelésből élnek. A helységen való áthaladás rossz, sík területen és agyagos talajon fekszik. Az elöljáró: a bíró. Az 1812. évi megyei leírás közbirtokos családok tulajdonának jelzi. Termékeny talajú. Sánc és árkok nyomai utalnak arra, hogy hajdan jelentős erődítmény volt. Római katolikus magyar lakosainak külön kápolnája van. Régebben sem volt népes település. II. József idején is közbirtokosok tulajdona volt, 24 házban 151-en laktak ebben a községben. Vályi lexikona szerint magyar falu Somogy megyében, földesura báró Hunyady és ,,több uraság". Lakosai római katolikusok, Német Lad filiája. Szigettől (Szigetvártól) 1 YÍ mérföldnyire van, határa jól termő, rétje és legelője „hasznos", első osztálybeli. L. Nagy 21 házat említ Görösgálon, amelyben 112 római katolikus és 70 protestáns, tehát 182 lakos élt. 70 Az adatok egybevetése egyértelműen az előbbiekben tett megállapításainkat látszik igazolni. Az út következő állomása Szigetvár mezőváros, amely ezekben az adatokban gyakran Szigeth név formában fordul elő. Vályi András lexikona ennek a városnak múltjáról sokat ír, és négy nevét is közli. Magyar és horvát lakosai nagyrészt katolikusok, de vannak közöttük óhitűek (görögkeletiek) is. Földesura Festetics gróf. Az Almás vize mellett, Pécstől kétmérföldnyire fekszik. Nem térünk ki a lexikonnak arra a részére, amelyben - lstvánffy nyomán - beszámol a török ostromról, majd utóbb a vár felszabadításáról, és újjáépítéséről (1724-ben). Felsorolja a jelesebb épületeket: az urasági kastélyt, a templomokat, a postahivatalt, a városházát, a piac körüli épületeket, a sóhivatalt. A határ termékeny, „borai és vagyonnyai is középszerűek", vásárjai népesek. 71 II. József idején Szigetvár mezővárosban 531 házban 2659 lakost jegyeztek fel. Az előbbiek után nagyon meglepő, hogy a hadmérnök 1810-ben 4000 férfit és 3500 nőt jelez szigetvári lakosnak; 450 házban laktak, 300 istálló volt még a mezővárosban. Elhelyezhetőnek talált még a falak között 4500 férfit és 1200 lovat. Az állatállomány ekkor 140 lóból és 80 ökörből állt.
