Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

jelentéktelen, de Berzence a hadiúton menetelők számára jelentős hely, táborozásra alkalmas. Berzencétől postaút haladt tovább Udvarhely falu felé. A hadmérnök 180 házat és 120 istállót jegyzett fel ebben a településben, ahol 250 ló és 300 ökör alkotta akkor az állatállományt. Ebben a faluban 1500 férfi és 160 ló elhelyezésére volt férőhely. A következő „állomás": Botska kocsma csak egy házból állott és 2 ökör alkotta az egész állatállományt. Tíz férfi számára akadt még itt férőhely. Alsó Zsitva faluban 17 házat és 10 istállót jegyeztek fel, ahol 15 férfi és 20 ló volt még elhelyezhető. Az állatállomány 10 ló, 50 ökör és 400 juh volt, amely utóbbi földesúri gazdálkodásra utal. A két falu nagysága, állatállománya stb. között elég nagy az eltérés, érdemes ezeket más források tükrében is megvizsgálni. II. József idején mindkét falu Festetics birtok volt, de Udvarhelyhez még egy puszta is tartozott (Kétnyár). A faluban ekkor 112 ház állott, amelyben 739 lakos élt. Alsó Zsitván ugyanakkor 9 házat jegyeztek fel, amelyben 60-an laktak összesen. Mindkét falu nagyjából ugyanazt a fejlődési fokot érte el 1786 és 1810 között. Tegyük még ehhez hozzá az 1828-ból származó adatokat is: L. Nagy Udvarhelyen 97 házban lakó 735 főt említ (katolikusokat, protestánsokat és egy kat. filiális templomot), Alsó Zsitván pedig (amelynek adatait Felső Zsitvával együtt közli) ekkor 20 ház állott és 151 lakos élt azokban.

53 A hadiút mellett fekvő települések közt említi a hadmérnök Vízvár kocsmát, amely az erdőben állt és 2 házból és egy istállóból állott, s ahol az állatállomány 4 lóból és 6 ökörből állt. Húsz férfi és 2 ló elhelyezésére volt még itt lehetőség. L. Nagy művében már hasztalan keressük a puszták között, valószínűleg ezt is felszámolták több mással együtt, amelyeknek ez a sors jutott ekkor osztályrészül Somogy megyében.

5

' Az út következő állomása Babőcsa mezőváros, ahol ekkor 130 házat és 100 istállót jegyzett fel a hadmérnök. Az általa becsült állatállomány ekkor 200 ló, 300 ökör és 500 juh volt; 1500 férfi és 200 ló elhelyezését tartotta lehetségesnek ebben a városban. II. József népszámlálásakor még csak faluként jegyezték fel, ahol a Végh család volt a földbirtokos, s már akkor 300 házban lakott összesen 897 ember. Crusius postalexikona 1804-ben ugyancsak Végh-birtokként tartotta számon, ahol magyarok, németek és horvátok éltek. A Bolhó és Újnép közötti úton váltóállomás volt. Ez az útszakasz a Körmendtől Eszékre tartó országos útnak volt fontos szakasza. A korabeli leírás még megemlíti, hogy a Dráva áradásainak kitett területen fekszik, s a „Rinya folyó náddal benőtt folyása alatt áll". L. Nagy az 1820-as évek derekán Végh-birtokként, postahivatallal rendelkező mezővárosnak írja le, amelyben róm. kat. templom és parókia van; 122 házában 923-an laktak, zömmel katolikusok, bár volt néhány görögkeleti és izraelita vallású is a lakói között.

55 Az út következő szakaszában Komlósd falut, a Tarnóczai és a Rigóczi csárdát említi a helységtabella. Komlósdon ekkor 35 ház állt, 40 ló és 60 ökör alkotta az állatállományát. (Érdekes módon: istállót nem jegyeztek fel.) Háromszáz férfi és 35 ló elhelyezését tartották lehetségesnek. A két csárda mindössze egy-egy házból állt, a Tarnóczai csárdában 10 férfit, a Rigócziban 5 férfit lehetett elhelyezni, s míg az előbbiben 4 ló és 6 ökör, Rigóczon mindössze 4